Seite - 218 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

218 De a menyasszony házának ajtaja zárva van s csak hosszas enyelgő alku- dozás után nyílik meg, mire a tartomány nyugati részeiben végre nagy sokára megjelen a menyasszony az ajtóban, egyik kezében boros poharat, a másikban egy szál rozmaringot vive s átadja a poharat a vőlegénynek, ez pedig a násznagynak (staresina), a ki ezt az ifjú pár és a vendégek- egészségére üríti ki. Mialatt a menyasszony búcsút vesz a családjától, eldalolnak néhány nótát s aztán megindúl a menet a templom felé, s ez alatt ama falvak legényei, melyeken keresztül kell menni, sok mindenféle pajkos- ságot űznek. Pettau környékén a zászlótartó az alatt, míg az esketés tart, a templom előtt tánczol a zászlajával. Néhol meg a zászlóvivő lóháton jelenik meg. Sajátságos, hogy a Mura mentén úgy igyekeznek rendezni a nászmenetet, hogy szembe haladjanak a kelő nappal s e végből még nagyobb kerülőtől sem ijednek vissza. A templomban kiürített nász-áldomás után leendő otthonába kisérik a menyasszonyt. Annak a küszöbén egy egész kenyérrel fogadják, melyet ketté kell szelnie annak a jeléül, hogy most ő veszi át a gazdaságot. Némely vidéken előbb a konyhába kell mennie s megízlelnie a besavanyított káposztát, hogy ezentúl a káposzta jobban teremjen; e közben ajándékokat osztogat ki a szolgálók között, vagy pedig pénzdarabot vet a tűzbe a régi tűzáldozatok emlékeűl. A lakzi néha több napig tart, szegény pár számára azért sok helyen gyűjtést rendeznek a szomszédjaik. Másnap reggel némely kópé mindenféle tárgyat csen el a legközelebbi vendégek házából, hogy azokat aztán általános vihánczolás közben elárverezzék. Természetes, hogy minden károsult visszavásárolja a magáét, sőt az árával még adósnak is szabad maradnia. De a tolvajok sem menekülnek el büntetlenül; irgalom nélkül megbotozásra Ítélik őket, csakhogy a bűnösöket egy rájok alkalmazott párna óvja meg a büntetés fájdalmaitól, hacsak valamely gazficzkó villámgyorsan el nem rántja rólok az utolsó ütés előtt, a mikor az ütés aztán természetesen elevenre talál. így telik el az ünnep mindenféle mulatozás, dana, táncz, lövöldözés között, míg a vendégek szélylyel nem oszlanak. A menyegzőre következő első vasárnap az új pár megvendégeli a cselédséget és a násznagyot. — A lakodalmi lepényt, melyet otthon készült mesterséges virágokkal és házi állatok alak- jaival díszítenek, „bosmantt-nak nevezik. A násznagy ezt a menyasszonynak lefekvés előtt az ölébe teszi, mialatt a nővendégek valami régi dalt énekel- nek hozzá. A menyasszony átadja a lepényt a vőlegénynek s most már a férfiak énekelnek egy nótát, melyben a férj számára áldásért és szerencséért