Seite - 227 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

227 néphez tartozó egyén jelzöjeként. Ma e jelzőt a „Slovénec" alak pótolja. Egyébiránt ez a név különböző alakváltozataiban némi valószínűséggel egész Ptolomaeusig, Kr. u. 175-ig, s teljes bizonyossággal názianzi Caesarig, Kr. u. 525-ig nyomozható. A slovènski melléknévnek, mint e nyelv saját jelzőjének, törzse tehát e név Slovén. A Slovénnel hasonló hangzásúak a következő népnevek : szlovák, szláv és Szlavónia tartomány neve. Mind a három név ugyanazon szótörzsből származik. Sőt tovább mehetünk. A szlovák a maga nyelvét szintén slovensky jaziknsk nevezi, tehát ép úgy, mint a szlovén. A szlovénekkel és szlovákokkal közös slovènski jezik nevezet ennél- fogva a nagy morva birodalom meg Szent Cyrill és Method, e két szláv apostol idejére mutat, kik Pannoniában és Morvában a saját nyelvén 29* Ausztriában ma is a stiriai, karintiai, krajnai és tengerpartvidéki szlové- neket. Ez a magyarázata a „windisch" szónak, valamint számos oly vidék és helység nevének, melyekben vendek laknak, vagy laktak valaha. így pl. a történelemben a „windische Marken", aztán a mai windische Bühel, Windisch-Feistritz, Windisch-Graz stb. Még Tirolban is van egy Windisch- Matrei nevű falu, úgy szintén Felső-Ausztriában is Windisch-Garsten. A „slovènski jezik" név saját elnevezése a szlovén nyelvnek, a slovènski melléknév a Slovén tulajdonnév származéka. E nevet Truber és Dalmatin már a reformáczió idejében is így használták irataikban, egy a szlovén Ó-szlovén nyelvemlék : Újabb glagol írás (XI. század).