Seite - 237 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

237 gatás formáira nézve is. A -noti végzetű igék csak itt maradtak meg eredeti alakjukban, egyebütt ez az alak -n'tivé, -nitívé gyöngült. A pannóniai szlové- nek tehát még használják a ?nignoti (inteni, kacsintani) és polnoti (tölteni) igéket, holott másutt migniti-nek, pobiiti-nek mondják. Ha az ejtegetésben a nép szája az u végzetet z-vé enyhíti, annak oka az lehet, hogy az u-t gyakran mondja /i'-nek is: s így a njemi (neki) njemü-bői lesz. A felső-krajnai nyelvjárásban a kemény s részben a közép l-t nemcsak a szó végén s nemcsak mássalhangzók előtt, hanem magánhangzók előtt is ft-nak vagy v-nsk mondják. E szó glava (fej) guava-nak, lehek (könnyű) votik-nak hangzik. Az élesített hangsúlyozás s az utolsó szótagra alkalmazott hangnyomaték úgy hozza magával, hogy több tagú szókban némely magán- hangzó egészen elmarad. Sőt ez gyakran még a szó végén is megesik, mint dobr viri (jó bor) dobro vino helyett. Az alsó-krajnai nyelvjárást a délkeleti csoport általános ismertető jelein kivűl még az is jellemzi, hogy a nyomatékos o-t ?/-nak mondják. Alsó-Krajnában tehát gospúd (úr), búg (Isten). így járatos Velenczében és a Resia-völgyben is. Egyebütt ez az o tisztán, a magyar és a szomszéd stiriai szlovéneknél pedig ou-nsk, Velencze St.-Peter kerületében uo-nsk hangzik. Az Alsó-Krajnában divatos nyelvjárás uralkodik nagyban és egészben Belső-Krajnában is, Isztria szlovén vidékein, a trieszti területen és Görcz déli vidékén. Isztria szlovénjeinek nyelvjárásán fölismerhető a horvát hatás. Általában a határszéli nyelv tisztaságát a szomszédok idegen nyelve zavarja- St.-Peter kerületben az -ac végzet dívik a szokásos -ec helyett; pievac (énekes, dalos), jazbac (borz), a mi már horvátos; úgy szintén a c a reci (mondani) szóban, mely r^'-nek hangzik. A Karintiában járatos nyelv végre a felső-krajnainak bír a sajátsá- gaival. Ehhez járúl még, a mi pedig a krajnai nyelvét fölötte nehezen érthetővé teszi, hogy a k hang a kiejtésben csak jeleztetik : kako (hogyan) úgy hangzik, mint 'do. A magánhangzó gyakran határozatlan úgy, hogy e mondat: köze pase (kecskéket legeltet) úgy hangzik, mint 'aze pose. A karintiai dialektusnak ez a jelensége, melyhez a Jaun-, a Rosen- és Gail-völgy még egyéb helyi sajátságokat is fűz, a nehézkes hegyi lakók beszédének többé-kevésbbé használt sajátsága. E sajátságokhoz még érdekes archaismusok és localismusok is járúlnak, melyeknek itt előfordúlása meglepő. Ez utóbbiakhoz számítandó a cseh és szlovák nyelvben előfordúló vi előrag, melyet Karintiában, Velenczében,