Seite - 245 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

245 régi századok durva védelmi művein : az utóbbiak czölöp- vagy sövény- kerítéssel ellátott árokból és sánczból, az előbbiek pedig árokból és bástyából állanak ; emitt fából ácsolt, amott kőből épített öregtorony van, mindegyik jellemző része az igazi várnak, s mint látjuk, csak anyagra nézve különböz- nek, czéljuk azonban megegyező. És akárhányszor volt rá eset, hogy mielőtt a vár elkészült volna, czölöpkerítés pótolta a bástyafalat, s ismét akár- hányszor már elkészült a várnak a bástyafala, az öregtorony azonban még mindig csak fából volt. Mikor 8oo-ban Kr. u. a frankok a Karst és a Semering közti területen letelepedtek, sem nem találtak ott várakat, sem nem hoztak magukkal várépítési rendszert. Új hazájukban, Francziaországban, sem volt alkalmuk a várat megismerni. A frankok az itt lakó vendek földén körsánczokat, vagy más efféle sánczokat találtak. Ez a vend nép különben a római kő építmények maradványait sem tudta kellően hasznosítani. A számos szláv helynév, mely- ben e szavak fordulnak elő : £?W(sáncz, sövény), obramba (torlasz) és straze (őrszem), világosan mutatja, hogy Stiriában a szlávok idejében sok ilyféle népies erődítmény lehetett. Ezeken kivűl a frankok és a bevándorló bajorok saját lakó helyeket építettek maguknak, melyek az építkező állásához és vagyonához képest az akkori idők szerint voltak fölszerelve. Az ilyen lakó helyet körülbelül olyannak kell képzelnünk, mint a nemesi udvart a germán hódítás leghaladottabb országában, Francziaországban : bástyával és czölöp- kerítéssel övezett nagy térség, közepén állott a fából épült, szintén árokkal védett öregtorony, mely az úrnak egyszersmind lakásúl is szolgált, vagy esetleg magán a sánczon volt a fából ácsolt lakó ház, az udvaron szétszórva állottak a szolgák és a szolgálók kunyhói, a csűrök és az élelmi kamrák, az istállók és a kemenczék; a legelőkelőbbek udvarán volt kápolna is. E magán jellegű erődítményekkel kapcsolatban voltak a törzsek és a falvak régi és új menedékhelyei, a hol a fenyegetett lakosság nagyobb része védelmet talált. Stiriában tehát az első három században, mióta ott németek telepedtek le, a szó közönséges értelmében vett várat nem találunk. Ha ennek daczára fordúlnak elő e korszakban „pure" szóval jelölt helyek : ez elnevezés csakis magán jellegű menedéket, vagy hegyi búvó helyet jelenthetett, nem gon- dolva kőből épült magas toronyra és pártás falakra. Ilyen megerősített helyekről ugyan tétetik említés : így említtetik 895-ben Reichenburg a Száva mentén és 1060 körűi Dietenpurch és Primarespurg, most már nyoma veszett két megerősített hely, a Kainach-völgyben. Azon kivűl