Seite - 247 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

247 potában. Sok elpusztult a föld színéről, sok pedig föl sem ismerhető romokban hever, mások úgy be vannak építve, hogy a régi épület magvát csak nehezen lehet kifejteni, s ismét mások helyén most templomok állanak. A stájer dynasztiából való őrgrófok idejében épült az Enns-völgyben Greischern vár, az őrgróf székhelye, midőn törvényt látni e vidéken utazott; mostanság csak sánczok jelölik helyét Pürg fölött a Burgstallstein hegyen. Úgy látszik, hogy Lassing nemesi udvar is ebben az időben alakúit át az általánosan ismert Strechau várrá. Ezek az idők látták Saurau várat a Morva folyó felső vidékén az akkori Stiria és Salzburg határán, továbbá Frauenburg és Lichtenstein várakat; a Pels-völgyet Offenburg őrizte, Eppenstein pedig a Morva-völgyből a Lavant-völgybe való átjárót. A közép Morva vidékén állottak Rabenstein és Peckau, a Feistritz-völgyben Waldstein, Henneberg és Altenburg, és tovább lent Gösting és Grácz, mely utóbbiaknak szlávos hangzású neve régibb vend eredetre vall. Ott, hol a Rába és Weiz folyók a magasan fekvő Passeil-völgyből előtörnek, a váraknak valóságos fészke volt; ott állottak a most már elpusztúlt Altenburg, Gutenberg, Radmanns- dorf, Weiz, Trennstein, Ernfels, Rabeck és Stubcck, és a Rába folyó pompás dombos tája közepén elkülönített sziklamagaslaton emelkedett Riegersburg, másfelől az osztrák határon Thalberg, épen úgy egy zugba építve, mint az előbb említett várfészek. Azonban e két egymással átellenes pontról csikarták ki I. Ottokár alatt a Rába folyó vidékét Stiria részére. A tartomány alsó vidéke várakban kevésbbé gazdag. Az őrgróf oda csak későbben jutott. De meg ott részben más urak parancsoltak, mint példáúl a salzburgi érsekek (Leibnitz, Landsberg és Pettau voltak váraik), a Drávától délre fekvő vidék pedig akkor még nem tartozott Stiriához. A keresetten vakmerő elrendezés föltűnő jellemvonása e várak egy részének. Ez a vakmerő elrendezés azonban csak bizonyos időre szorítkozik. Az így épült várak igazi képviselői szorongatott koruknak. így Eppenstein egy magában álló hegyes kúp tetején emelkedik, Lichtenstein szédületes meredekség fölé sziklahasadékokba van építve. Ugyan ezt mondhatjuk a Frohnleiten melletti Rabenstein várról is. Az épületek belseje szűk; híjával van minden kényelemnek és még inkább a pazar fényűzésnek. Ilyen Alt- Weitenstein is Gonowitz mellett és Königsberg Rann fölött. De a várnak igazi ismertető jele az öregtorony, mely soha sem hiányzik, s azzá teszi, a minek gondoljuk. Ellenkező esetben az akkori emberek csak háznak nevezték, habár nevében benne volt a „vártt, mint példáúl Frauenburg. A tér minősé-