Seite - 250 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

250 séges felek egymás nyakára építettek, és melyeknek lerombolását Rudolf király 1277-ik évi országos békéje elrendelte. Tény, hogy a XIII. században legalább ötvennel szaporodott a várak száma és közűlök egynémelyik alapí- tásának ideje biztos, vagy legalább valószínű. Ekként mindjárt 1230 után keletkezettForchtenstein várNeumarktban. Elrendezése egyszerű; jobbágyak számára épült, de azért bevált az igazi nemeseknek is, kik nem szoktak kényelmesebb lakáshoz és védelmükről sem tudtak jobban gondoskodni : szűk terjedelmű hegytetőn magas fallal övezve áll a szerény lakóház, a legalkalmasabb sarkán pedig zömök torony emelkedik. Körülbelül ugyan ebben az időben építette a seckaui püspök Wasserberg várat a Gal-völgybcn és 1263-ban olmützi Bruno püspök, Ottokár cseh király stiriai helytartója, Landskron várat Bruckban. De sem ennek, sem Wasserberg várnak nem volt öregtornya, a mint általán nem volt öregtornyuk a városok fölött épített váraknak, a mennyiben maguk e várak voltak a városok öregtornyai. Rudolf király 1278 körűi megengedte Admont kolostornak, hogy várat építhessen Szent-Gallenbcn és egyebütt is birtokain, a hol a biztonság megkívánja. Igen jellemző példája az e korbeli egyszerű elrendezésű várnak Thurn kastély Baierdorfban, nem messze Murautól. A véletlenség, mely oly sokat elpusztít, e várat megőrizte majdnem abban az állapotban, a milyen volt 1290-ben, mikor Albrecht herczeg csapatai leégették. Thurn csak egy toronyból áll, a milyen sok volt az országban, de csakis fontos pontokon. A hol ez áll, ott vezetett egykor a gyalogösvény a Morva-völgyből a Katschon keresztül az Enns-völgybe, más felöl pedig Rantenen át Lungauba. Nyilván való, hogy a kereskedelmi közlekedés biztosítására épült a völgyben ; alakja négyszögű, sekély árok és alacsony fal övezte és övezi most is. A kapu, melyet nem védelmez torony, meg a falkerítés, melynek sarkain nincsenek tornyok, arra mutatnak, hogy az árok mögött eleinte és sok ideig csakis czölöpkerítés volt. Az udvarban egy kis lakó házon kivűl csak egy gazdasági épület van. Az őrség az udvar közepén álló négy emeletes toronyban lakott, melynek azt a sarkát, hol az első emeleten a fából ácsolt folyosó a kapuhoz vezet, egy jó állapotban megmaradt XIII. századbeli Kristóf-szobor díszíti. A szobákat fapadozat választja el, a lépcső a torony belsejében van. Ha e torony nem a salzburgi érseké, hanem nemes uraké lett volna, ezek bizonyára hozzá építenek és kibővítik, s így eltűnt volna az eredeti elrendezés, melyből látjuk, hogy akkoriban körülbelül miként keletkeztek a várak.