Seite - 254 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

254 Síkságon, völgy mélyében emelték ez épületeket. Az építés új formái itt jobban kifejlődhettek. De a formák kívülről kerültek ide, onnét, a hol a fényűzés több eszközével és nagyobb kedvelésével nagyobb buzgalmat fejtettek ki az építés terén, valószínűleg első sorban Francziaországból. Ekkor kénytelenek voltak az öregtornyot egészen mellőzni és a védelem eszközeit magába az épületbe, t. i. annak saroktornyaiba, erkélyeibe és pártáiba helyezni, kivűlről pedig ugyan e czélra szolgáltak az épületet övező XV—XVI. századi, átmeneti modorú vár : Gabelkofen vár Judenburg mellett. árkok, falak és tornyok. Eltűnt a vár régi ismertető jele, az öregtorony, mely négy századon át oly fontos volt, s a kastélyokon saroktornyokká és erkélyekké alakúit át. A védelem szempontjából nem volt nagy jelentő- ségük; utóbb ezt is elvesztették, s inkább az volt a hivatásuk, hogy a kastélyt díszítsék, jelezzék annak úri voltát; az öregtorony sovány marad- ványaként most egy kis óratorony, vagy egyszerű nyeregtorony szerepel. Az átmeneti korbeli kastélyok tanúlságos példája Gabelkofen Judenburgtól éjszakra a Pels mellett. Az épület második emelete valóságos vár, s vízi árkok, falak és ezekhez épített saroktornyok teszik teljesebbé ellenálló képességét.