Seite - 256 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

256 A vár ez alakja, mely négyszögű épületből és körűizárt udvarból áll, lehetővé tette, hogy az újabb kor valamennyi hajlama és művészetének minden iránya érvényesüljön : a nemesség fényűzése, az olaszos izlés az építészetben, végűi pedig a franczia életmód utánzása a kastélyépítésben. Ezzel karöltve járt, hogy az alacsony fekvésű kastélyokat vízvezetékekkel és hatalmas sánczokkal nagyobb mértékben megerősítették ; kivált a sánczok néha igen jelentékenyek, mint Racktisch, Kranichsfeld és Ahcim kastélyoké, nemkülönben néha a vízi árkok is, a mire példa Brunnsee kastély. Az e fajta számos kastély előképe a Grácz melletti Eggenberg, mely 1606-ban épült és valamennyi között a legnagyobb. S minthogy a XVI. századtól a XVII. századig, körülbelül 80 éven át olaszok állottak az ország e kiterjedt építé- szeti tevékenysége élén, magától értetik, hogy a kastélyoknak jó része olasz építésű : így Obersteinach és Friedstein ; továbbá Schwamberg, a szertelenül czikornyás Limberg, részben a később épült marburgi vár is. A stájer várak és kastélyok megerősítésére és kibővítésére a gráczi és nyugati határvárosok újonnan épített erődjei is gyakoroltak hatást. A nyilvános építmények költséges rendszerének a magánépületre való indokolatlan alkalmazásából oly művek keletkeztek, melyek bátran különcz váraknak nevezhetők. Hogy egyes építményeket, mint példáúl Gleichen- berget és Neuberget, bástyákkal erősítettek meg, az megérthető és elégséges is. De Riegesburgot czikkelyes bástyákkal övezni, melyeken át hét kapu vezetett egészen föl a sziklamagaslatra, csakugyan valóságos építkezési düh volt, melyben kedvét lelte egy országosan ismert perlekedő asszony, a ki különben ezt be is vallotta egyik szobájának mennyezetére irott eme verssel : „Bauen ist ein schöner Lust, < (Építeni szép kedvtelés, Was es mich kost' ist mir bewusst" Hogy mimbe* van, magam tudom.) Gróf Trauttmannsdorff Nándor nem kevésbbé különcz módon építette újjá 1660-ban Neuhaus kastélyt, ezzel adván kifejezést főúri önérzetének. Oly vidéken, mely 1290-től mai napig nem látott háborút, bástyákból épített roppant terrasseos olaszos kastélyt emelt, s ez építményt Trauten- felsnek nevezte el. A XVI. században néhány népies jellegű cródítvény épült, melyeket a nép várainak lehetne nevezni. Ez építmények csirája a nép ama régi szokásában rejlik, hogy a támadó ellenség elől a templomba menekült és a fallal övezett temetőből védte magát. Mivel pedig a törökök támadásainak fő vonala a Rába folyó mentén volt, e vidéken Fehringben, Feldbachban és