Seite - 266 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

266 miákról azonban a XVIII. század utolsó évtizede előtti időkből alig vannak értesüléseink. Ezek közül a legrégiebbek egyike azt jelenti, hogy 1787 január havában a nagy Haydn József tiszteletére a Reiner-udvarban zene- akadémia tartatott, melyet ő maga igazgatott s melyen csupán az ő szer- zeményeit adták elő. Kalchberg János egy költeményben ünnepié Haydn megjelenését. Ily fölötte vegyes műsorú hangversenyt többnyire jótékony czélra, rendesen oly napokon tartottak, melyeken a színházban nem volt előadás. 1811 —1813 között Beethoven is közreműködött ily jótékony- sági concertekben az által, hogy előadás végett megküldte szerzeményeit. A műkedvelők a zene ápolására alakúit első állandó szövetkezése : a stiriai zene-egyesület a gráczi akadémikusok által 1815-ben alapított zenetársaság- ból keletkezett s a bécsi zenebarátok társulatának mintájára szervezkedett. A stiriai zenész-egyesület keletkezése óta egész a jelenkorig a tartomány első hangversenyzője maradt, s hosszú időn át jó concert-zenét, még oratoriumo- kat is gondosan adott elő, most azonban inkább csak nagy hangszeres művek előadására s kitűnő művészek bemutatására szorítkozik, a férfikarok ápolását az időközben keletkezett férfi dalegyesületeknek, nevezetesen a kitüntetéssel pályakoszorúzott gráczi férfi dalegyesűletnek s a fiatal német-akadémiai dal- társaságnak engedi át, míg az oratoriumok s a vegyes szólamokra szerzett nagy kar-művek előadását az ének-egyletre bízza. A zene-egyesűlet keletke- zése óta mint tanintézet is működik csaknem minden zenekari hangszerben és énekben s bátran dicsekedhetik azzal, hogy nem egy tekintélyes művész- nek és művésznőnek ő mutatta meg először a dicsőséghez vezető útat. Számos zeneegylet van, s ezekhez legutóbb a Wagner Rikhárd-egyesűlet is csatlakozott, a tartomány fővárosán kivűl is szerte, melyek közül csak a leobenit, marburgit, pettauit és a mürzthali dalszövetséget említjük. Azok a stiriai zeneszerzők és előadó művészek) kiknek híre túlhatott a tartomány határain, kevés kivétellel künn folytatták s fejezték be tanúl- mányaikat. így a szerzők közül Fuchs János és Róbert, Herzogenberg Henrik, Heuberger Richard, Kienzl Vilmos, Weingartner Bódog s a grácziak által a maga idejében Beethovennel és Schuberttel egy színvonalra helyezett fölötte sokoldalú zeneszerző, Hüttenbrunner Anselm (1787—1853); úgy szintén báró Lannoy Ede (1787—1853), báró Savenau C. M. és Mayer Vilmos (Remy), a kik Stiriában találták második hazájokat. Nemkülönben Joachim Amália, Materna Amália, Roland Hedvig énekesnők, Scaria Emil wagneri énekes, Soldat Mária és Wietrowetz Gabriela hegedűművésznők,