Seite - 276 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

276 Különösen vonzó tárgy volt e középkori költókre nézve Szűz Mária élete. Ilyen tárgyú művet írt a XIII. századnak körülbelül a második felében egy karthausi barát, Fülöp, Alsó-Stiriának Seiz nevű kolostorában. A költemény, melyet ügyes verselés, az ábrázolások- és leírásokban való élénkség és szemléletesség tűntet ki, a korabeli költói művek legkedvel- tebbjei közé tartozik, miról legjobb bizonyíték az, hogy számos kéziratban maradt fenn, sőt különböző német nyelvjárásokba is átírták. A műnek nyilván valamely latin nyelvű régibb költemény szolgált alapjáúl. Azt, hogy szerzője stájer költő volt, maga a szerző jelenti ki költeményének néhány versében. Annak folytán, hogy a szerző a művében megnevezi magát, sőt szülőhelyét is megemlíti, egy másik stájer költő is ismeretessé lett a XIII. század második feléből. Ez a költő Judenburgi Gundacher, ki „Christi Hort" czímen írt egy nagy terjedelmű költeményt, mely az Üdvözítő életét, tanítását, halálát és föltámadását beszéli el, kezdve voltaképen már Ádám és Éva teremtésén s onnan térve át az ismert módon a Megváltó eljövetelére. Nyelve egyszerű és cziczomátlan, s a személyek rajza mégis világos és erős vonású. A szerző kilétéről semmi egyebet nem tudni ; de bizonyára barát, talán judenburgi barát lehetett. A 7.000 sornál többre menő mű idáig még nincs teljesen közzé téve. Nem látszik valószínűtlennek, hogy a Nibenlungenlied mellett leg- híresebb ó-német épósz, a Gudrun, mely körülbelül a XIII. század első felében keletkezett s azt mutatja, hogy az éjszak-német hősmonda bizonyos kapcsolatban áll a felső Németországig elterjedt balladaszerű énekekkel, szintén stájer költő szerzeménye; legalább az az átdolgozása, mely a nagy ambrasi kéziratban van, sok tekintetben okot ad e gyanításra. Eddig eljutva, meg kell emlékeznünk a szerelmi költészetről (Minne- sang) s annak stiriai művelőiről, kivált mivel ezek egyike korának leghíre- sebb költői közé tartozik. A költészetet, mely állandóan a vallási titkok terén mozgott, nemcsak a tudós papi körök kedvelték, hanem a nép is érdeklődött a hősmondai kalandok és küzdelmek, úgy szintén ama nagy épószok alakjai iránt, melyek a német nemzeti irodalomnak mind máig legnevezetesebb alkotásai közé tartoznak s nagy részt a közeli Duna völgyé- ben keletkeztek, vagy ott léptetik föl lovagi hőseiket. Hogy e hősök már régenten valóban népszerűekké lettek, tanúsítja a sok személynév, melyek régi okiratok révén Stiriában előfordúlnak s ezekből a hősi énekekből vétettek, tanúsítják több helyt úgy nevezett ház-, sőt falu- és helynevek is,