Seite - 283 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

283 lomra és költészetre nézve, s csakhamar támadtak utánzók, kik az éjszaki Németországtól mutatott ösvényre léptek, melyen már a bécsi költők is járogatni kezdtek. 1775-ben egy gráczi hetilapban kigúnyolták Gottschedet, s jellemző, hogy ez egykor mindenható emberhez „Deutschlands Ikarus" czímű gúnyverset intéztek következő kezdő szakkal : Gellertnek köznapias, de gondosan szerkesztett s nem elmésség és kedvesség nélküli meséit különösen sokan olvasták. Egyenesen ezek hatottak egy gráczi költőnőre, Pernetnére (családi nevén Kemmeter Hedvig Lujza), kitől 1780-ban Gráczban egy „Versuch in Fabeln und Erzählungen nebst einem komischen Trauerspiel in Versen" czímű munka jelent meg. E könyv- ben több elhasznált motivum fordúl ugyan elő, de azért költői törekvésre mutat. Ügy nevezett „komikus szomorújátéka" : „Selina", egészen jelen- téktelen kusza mű. Nem sokkal ezután azonban élénk irodalmi és költői élet kezd Stiriában fejlődni; több időszaki lap, mint az 1785-ben alapított „Grätzer Zeitung" általános és szépirodalmi tartalmú „Sonnabends-Anhang" - jávai, a „Wochenblatt für die innerösterreichischen Staaten" 1775, a „Zeitung für Damen" 1792, a „Grazer literarisch-ökonomisches Wochen- blatt" és más efféle folyóiratok hazai íróktól való szépirodalmi és költői dolgozatokat is foglalnak magukban. Hogy már számos költői tehetség lépett föl e tartományban, mutatta 1789-ben a Gráczban „Früchte vater- ländischer Musen" czímen megjelent évkönyv (Musenalmanach), melyet 1790-ben egy második kötetke követett. S itt be kell mutatnunk az említett évkönyv kiadóját, Kalchberg János lovagot, Stiriának akkoriban legkiválóbb költőjét. Kalchberg (1765—1827) egy kötetnyi költeményt adott ki, melyek az akkori nagy költők hatásán kivűl azt a törekvést árúlják el, hogy ő az oly sokáig elhanyagolt költészetet megint igazi érvényre akarja az országban segíteni. Következő drámái: „Wülfing von Stubenberg", „Andreas Baumkircher", „Die Grafen von Cilii" a hazai történelemből vannak véve, ezek pedig: „Die Tempelherrn" és „Die deutschen Ritter in Accon" Lessing nyomain járnak, s főleg az utóbbi dráma, a mint meg- jelent, nagy figyelmet keltett mind bel-, mind külföldön. Kalchberg drámai műveit a való élet szerinti alakító képesség, biztos jellemzés és egyénítés Volt egyszer egy költő-féle, Gottsched űr nevet használt, Kicsi esze, elméssége, Pegasusa sántikált. 36* Es war vor Zeit ein Dichterlein, Herr Gottsched war sein Name, Sein Hirn und Witz war wohl sehr klein, Sein Pegasus war lahme.