Seite - 284 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

284 tünteti ki. Nem pasztán hazai érdeklődés hozza magával, hogy az 1792-ben megjelent „Andreas Baumkircher" még ma is szívesen látott lovagi darab a stájer színpadokon. Említendő még az is, hogy Kalchberg kisebb prózai elbeszéléseinek az anyagát szintén a hazai történetből merítette, sőt néhány becses történelmi értekezést is írt, melyek még ma is értékesek. Kalchberg korának legelőkelőbb költőivel (pl. Schillerrel) levelezésben állott; évkönyve, melyről már emlékeztünk, egész sereg stiriai tehetséget tett ismeretessé. Ezek közt említendőbbek : az elmés epigramm-író König József Eustachius, a néhány költeményében Höltyhez hasonlító Unruhe Adolf Xavér, Leitner Alajos Vincze ódaköltő, az alak megalkotásában ügyes Schram Ferencz, kitől egy kötet költemény jelent meg, és Scheiger J. J., a meseköltő. Hann Vcnczel művei: a „Vermischte Versuche in der Dichtkunst" (1783), a „Xenokrat" czímű költemény (1787) és „Albert der Abenteurer" (1794). Wieland tehetséges utánzójának mutatkozik, ki az alakra különös figyelmet fordít. A „Xenokrat" czímű költeményt 24 éves korában írta; ez egyike a legjelesebb költői műveknek, melyeket e korból Stiria, sőt általában Ausztria fölmutathat. A klasszikusok szorgalmas olvasásáról tanúskodnak Högen |ózsef gráczi költőnek 1793-ban megjelent költeményei. Óda-alakban írt különféle, figyelemre méltó költeményeket adott ki 1781-ben és a következő években Werneking József, a „szép tudományok" tanára Gráczban. Az a nagy érdeklődés, melyet a költészetnek Blumauer által az irodalomba bevitt fajtája keltett, s mely többnyire humoros hangú, de nem ritkán az illendő- ség határába ütközik, több itt említett és nem említett stájer költőt arra indított, hogy a „Travestált Aeneis" versszak-alakját és könnyed modorát utánozzák; ez utánzások közül egynehány elég jól készült. Sőt 1792-ben Gráczban egy ismeretlen tanártól „Blumauer bei den Göttern im Olympus über die Investirung der Äneis angeklagt" czímmel egy kötetke jelent meg, mely az Aeneis ismert versalakjában tartva, fölszólítja a költőt, hogy még más költőket is „paródiázzon ki oly bohókásan, mint Márót". A költemény tréfás és tanúsítja, mily nagy figyelmet keltett maga iránt a bécsi költő Stiriában is, sőt az Aeneis oly híressé tette itt Blumauert, hogy Giseke K. L. „Der travestirte Äneas" czímű bohózata 1799-ben nagy sikerrel jelent meg a gráczi színház deszkáin. A „Früchte vaterländischer Musen "-bői mint igen jeles költői tehetségeket említhetjük még a következő (bár egyébiránt írói jegyek mögött lappangó) neveket : Auersperg Zsigmond Tivadar gróf,