Seite - 288 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

288 a „König von Sion" éjszakias jelenetezése is meleg színt kap Hamerling ecsetje alatt, s hősei és hősnői emelkedett életben és mozgásban tűnnek föl. Egyetlen regénye, az „ Aspasiatt, azt mutatja, hogy különösen kedveli a klasszikus anyagot és a délies színezést. Ebben a regényben is meleg élet lüktet, ebben is, mint oly sok költeményében, a szépség és művészet eszményét magasztalja, melynek ő lelkesült prófétája. Az ókori világ körébe tartozik Hamerlingnek „Amor és Psyche" czímű epikus költeménye; metsző szatira van „mai kori épósz"-ában, a „Homunculus"-ban. Drámai művei közül, melyek közt egy „Lord Lucifer" czímű vígjáték is van, főleg a „Danton és Robespierre" hatalmas alakító erőre mutat; e szomorújáték művészi nyelve nem ritkán vetekedik a német „lángész-korszak" drámáival. Hamerling igazi költő a szónak legnemesebb értelmében. Hamerling mellett kell fölemlítenünk Stiriának az irodalomba ő általa bevezetett igaz fiát, Rosegger P. Károlyt (szül. 1843), a z t a költőt, ki a honi hegyek- és erdőkben, ezek által pedig Németországban is nagy jelentőségre emelkedett. Soha költő ő előtte bele nem mélyedt úgy, mint ő, a nép életébe és kedélyébe; igaz, hogy a nép közt nőtt föl is. A ki azonban az egykori paraszt fiú élete könyvét ismeri s viszontagságait és törekvéseit nyomon kiséri : bámúlni kénytelen egy részről azt a kitartást, más részről azt a nagy s mind inkább-inkább fejlődött tehetséget, mely e lélekben nap- világra lépett. Rosegger eleintén őstermészetességgel és eredetiséggel teljes nyelvjárási költeményeivel keltett tehetsége iránt figyelmet. Nem tartozik e czikk körébe, hogy Roseggernek nyelvjárási költeményeit is méltassuk, meg kell azonban említenünk novellai dolgozatait, úgy szintén jellemképeit, melyeknek eredetiei oly természeti hűséggel vannak az élet után rajzolva, föl kell említenünk a népélet megfigyeléséhez való tehetségét, s az erdők- és hegyekről szóló leírásait. Majdnem mindig ugyanazon, és mégis mindig más-más jelenetezésben lépteti föl előttünk hőseit, kik rendesen valódi és igazi parasztok. Hogy mennyire hatalmában van a legfinomabb érzés, a legmélyebb bensőség, bizonyítja „Az erdei iskolamester iratai" czímű mun- kája, mely Brandstetter szobrásznak a gyönyörű „Waldlilie" (Erdő lilioma), Gráczban a városi közkertben álló szobormű készítésére adott ösztönt, és bizonyítják az alpesi történetekben levő egyes elbeszélések. Föltaláló tehet- sége új, megkapó részleteket tud meríteni a paraszti életből, s előadása a legmelegebb érdeklődést tudja kelteni az erdő és hegyek ez egyszerű fiai és leányai iránt. A természetről szóló leírásai helylyel-közzel kedvelt költőjének,