Seite - 289 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

289 Stifter Adalbertnek, hatására vallanak, de vigyáz, hogy e leírások fárasztó hosszúságra ne terjedjenek, s mindig a rajzolt környezetben levő embernek a sorsa köti le a fő érdeklődést. Ez mondható „Der Gottsucher" czímű regényéről is, mely érdekes, gyakran borzalmat keltő pillan- tásokat enged vetnünk az em- beri kedély mélységébe. Szintén Rosegger az egyetlen, kinek „Heimgarten" czímű folyóira- tával szépirodalmi lapot sikerűit alapítania Stiriában, mely már 12 év óta nagy pártolásnak örvend s gyülekező helye külö- nösen a hazai tehetségeknek. Itt kell megemlítenünk a finom érzésű Marx Frigyes köl- tőt is, kinek „ Gemüth und Welt " czímű dalgyűjteménye mély ér- zésű lantos és szép alakú epikus költeményeket foglal magában ; szintén ő ügyesen fordít olaszból és drámái nemes, de lirai voná- sokkal vegyes nyelven szólnak. Azon költök közül, kik a leg- közelebbi múlthoz és a jelenhez tartoznak, némelyek Stiria tör- ténetéből vett tárgyakat dolgoz- tak föl regény- vagy beszélyalak- ban. Ezekhez tartoznak: Mitter- bacher Ferencz, ki 1878-ban, mint a gráczi Johanneum könyv- tárnoka halt meg, s ki történeti elbeszéléseihez különösen a XVI. századot, meg a francziáknak Stiriába való beütését választotta háttérül; továbbá Frank, ki a Cilii grófok törté- netét tette egy történeti regénye tárgyává; aztán Damisch Ede, kinek elbeszélései főleg Pettau történeteiből vannak véve; végre Zwiedineck János. Brandstetter János „Waldlilie"-je Roseggernek ,,Az erdei iskolamester iratai" czímű műve után.