Seite - 293 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

293 Olyan drámai előadásokról, melyeken a jezsuita collegiumon kivűli erők szerepeltek volna, mint mondtuk, sok ideig majd semmi említés nincs, s noha van egy adat arról, hogy a stájer, karintiai és krajnai követek összejövetelekor 1577-ben az országházban egy szomorújáték adatott elő, ez egyszerű tudósítás mégis túlságosan fogyatékos. Csak a legutóbbi évek- ben derítették ki biztosan, hogy a XVII. század elején egy csapat „angliai komédiás" időzött Gráczban, kik néhányat azon darabok közül is előadtak, melyeket az 1620-ban megjelent „Engelische Comedien vnd Tragedien, das ist sehr schöne, herrliche vnd auszerlesene, geist- vnd weltliche Comedi und Tragedi Spiel, sampt dem Pickelhering" czímű ritka gyűjtemény foglal magában. Az angol komédiások csak a XVI. század végén léptek föl mint rendes színészek Németországban, s az udvarnak a színházi előadások iránt való különös hajlandóságát mutatja az, hogy Ferdinánd főherczeg 1607-ben Gráczba hívta ezen angol komédiásokat, kik előadásaikat német nyelven valószínűleg a „vár"-ban, azaz magában a főherczegi palotában tartották. Rövid idei szünet után e színészek Ferdinánd főherczeg nőtestvérének, Mária Magdolnának, Medici Cosmossal való eljegyzése ünnepségei alkal- mából ismét fölléptek 1608 februáriusában. A darabok, melyeket e színészek akkor a közönség elé vittek, nem csekély érdekességűek, mert ott találjuk közöttük: a „Doctor Faustus"-t, a Marlowe Kristóf Faust tragédiájának fordítását, továbbá ugyanezen szerzőtől a „Juden von Malta" fordítását, meg a „Von einem König von Cypern und von einem Herzog von Venedig" nevű színművet, mely czím alatt Shakespeare „Velenczei kalmár"-ja rejtőzik. így Ausztria városai közt először Stiria fővárosában adtak elő színdarabokat a nagy brit drámaírótól és annak elődjétől, sőt a mi Shakespearet illeti, ennek még életében. A komédiás csapatnak az a John Green volt a vezetője, kivel később Majna melletti Frankfurtban és Drezdá- ban találkozunk, hol e színészek 1627-ben már „szász választófejedelem- ségi állandó udvari színészek "-nek nevezik magukat. Hogy az említett és még több itt nem említett darabok előadása abban a korban igen jó vaia, bizonyítják Magdolna főherczegnőnek az előadásokról szóló levelei, sőt maga Ferdinánd is, ki akkor Regensburgban tartózkodván, onnan írt Gráczba anyjának, Mária főherczegnőnek egy, a regensburgi jezsuita collegiumban előadott darabról, melyet az előadók „meglehetős jól adtak ugyan, de a mi színészeinkkel össze sem hasonlíthatók". Az angol komédiások, mellesleg említve, tíz előadásuk mindegyikeért negyven tallért kaptak, vagyis azon