Seite - 299 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

A román és a csúcsíves építés kora. A középkori építőművészet, mint nyugaton általában, úgy Stiriában is az egyházból indult ki. Abban az időben, mikor a kereszténység itt terjedni kezdett, Aquileja, mint a Noricumba vezető útak góczpontja, döntő hatással lehetett az egyházi építményekre, miután közép Noricumnak és felső Pannoniának valamennyi püspöke az aquilejai patriarkha joghatósága alá tartozott. Nagy Károly 81 l-ben Stiriát egészen a Dráváig a salzburgi püspökséghez csatolta. Ezután építették a benczés és cziszterczita szerze- tesek templomaikat és kolostoraikat, melyek a művészetek békés hajlékaivá fejlődtek. Ámbár az egyháztörténet a korábbi századokban is nem egy templomról tesz említést, a most fennálló emlékeknek egyike sem épült korábban a XII. századnál. Az 1074-ben alapított admonti kolostortemplom egészen elpusztúlt, az 1121-ben fölszentelt és 1286-ban újra épített templomnak pedig csak két részlete, egy kapu és egy faragott oroszlány maradt fenn maig. A román építés korából legjelentékenyebb emlék a seckaui apátság temploma, melynek alapítását 1142-re teszik. Komoly, nehézkes építmény 38* Útmelletti csúcsíves kápolna Mareinban a Mürz völgyében.