Seite - 306 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

306 támjai a sugarak iránya szerint vannak elhelyezve. A középhajóból az oldal- hajókba nyíló árkádok, valamint az ablakok is tompa csúcsívűek, a hosszú- hajó pillérei nyolczszögűek, a négyzet pillérei éles tagozatúak, azonkívül oldalaikhoz féloszloptörzsek illeszkednek, melyek a nagy hevederíveket tartják, a boltozat gerinczei pedig úgy a középhajóban, mint a szentélyben tagozatos gyámköveken nyugszanak. Okirat bizonysága szerint a templomot idősb Lichtenstein Ottó, Ulrik költő unokája építtette körülbelül 1296-tól 1304-ig. A főkapunak és az oldalhajók bejáratának előcsarnokai, valamint a kereszthajó elé épített két kis kápolna sokkal későbbi időből valók. Ez épületen még észrevehető a régi bazilika elrendezése, ellenben a csúcsíves építés további fejlődése a csarnoktemplomokon mutatkozik. Stiria nagyobb templomainak javarésze ugyanis csarnoktemplom. Egyik legjellem- zőbb alkotás a Mária Strassengel búcsújáró templom, mely egyszersmind valóságos remek minden részletének kidolgozása tekintetében. Oszlopkötegek, gazdag díszű oszlopfők, a falakon szintén lombbal és jelképes állatokkal díszített gyámkövek élénkítik, melyek a bár nem egyenlő széles, de egyenlő magas három hajó karcsú csúcsívben felszökő boltozatának gerinczeit tartják. Ügy a közép-, mint a két oldalhajónak félnyolczszögű zárású szentélye van. Karcsú és nemes alakítású geometriai díszítmény élénkíti az ablakokat, melyeken át bőséges világosság áramlik az épület szép belsejébe. A finom tagozatú nyugati kapu csúcsos ívmezőjét az angyali üdvözlet domborművű ábrázolása foglalja el, az ívmező fölött pedig levelekkel és keresztvirágokkal díszített meredek oromfal és két karcsú tornyocska emelkedik. E fölött gazdag geometriai díszítményű kerek ablak van. A déli hosszúoldal falán is van geometriai díszítményű két ablak, melyek azonban négyszögletesek és oldalaik ívalakúak. A déli oldalon van egy kapu is, s fölötte a két támpillért ív köti össze. Egészen sajátos az éjszaki oldalhajó szentélyzárása fölé épített nyolczszögű torony, melynek áttört kő sisakja van, fölső eme- letének ablakai fölött oromfalak emelkednek, ezek között oszlopocskákon angyalok állanak, alsó emeleteit vak geometriai díszítmények, félköríves és csúcsíves övek és czímerek díszítik. Az egész egyaránt szellemes és kecses alakítású. A templom Hartwig apát alatt 1331-től 1355-ig épült, 1788-ban szerencsés körülmények óvták meg attól, hogy lebontsák, nagyon meg- rongált állapotban volt, midőn 1868-tól 1876-ig alaposan kijavították. A neubergi kolostortemplom még következetesebb rendszerű csarnok- templom. Alaprajza kilencz járomra osztott egyszerű négyszög. Belseje a