Seite - 308 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

308 hosszú, szintén hálós boltozatú, jóval keskenyebb a középhajónál, de öt lépcsővel magasabban fekszik. A templom külseje szerény, tornya nincsen; csakis a nyugati homlokzatnak czímerekkel díszített kapuján látunk némi gazdagságot. A kapu fölöttébb nyomott bolt hajtásának úgy nevezett szamár- hát alakja van. — A városi plébániatemplom eredetileg a Domonkos-rendé volt, 1512-től 1520-ig épült. Ez, valamint a Ferencz-rendiek korábbi eredetű temploma elrendezés és fölépítés tekintetében nagyon hasonlít a székesegyházhoz. Itt említjük meg a Grácz melletti Fernitz helységnek aránylag kicsiny plébániatemplomát. Szentélyzárásának megoldása páratlan a maga nemében. A középhajó tengelyén álló pillér körűi félhatszögben fekszenek az oldal- hajók, a miből ügyesen elrendezett háromszögű boltczikkelyek támadnak. A pillérek közül hatnak négy-négy, másik kettőnek nyolcz-nyolcz, a középső hatszögű pillérnek pedig tizenkét gerincztartó tagozata van. A nyugati homlokzat előtt zömök torony áll, ennek alja hálós boltozatú előcsarnokká van alakítva. A csarnoktemplomokhoz kell még soroznunk az 1461 körűi épült Mária-Bärneck (Pernegg) búcsújáró templomot. A főhomlokzat két középső támpillérjét összekötő íven hosszúkás négyszögű, keresztben fekvő s kontyos tetővel födött, kis torony emelkedik; alatta nyílik a kapu, melyet vak geometriai díszítmény, gyámkövek, mennyezetek és tornyocskák díszí- tenek. — Ide tartozik a Murau fölötti St.-Georgen, mely 1480-ban épült. A templom elég nagy; a boltozat gerinczei közvetítés nélkül a pillérek gerincztartó tagozataiból fejlődnek ki. A szentélyben a gerincztartó tago- zatokon alakos gyámkövek és mennyezetek vannak. A sort a schladmingi plébániatemplom fejezi be, melynek oldalhajói tizenkétszögből vett ötszögben övezik a szentélyt. A nyugati homlokzaton álló toronyon még nyomai vannak az átmeneti építésnek, az épület egyébként egy fölirat tanúsága szerint 1532-ből való. — Három hajójúak a marburgi, pettaui, cillii, radkersburgi eredetileg román székesegyházak, most plébániatemplomok. A gössi apátsági templomot, mint a csúcsíves építés teljes hanyatlásának példáját említjük meg. A csigavonalban csavart pillérek, a szíjfonathoz hasonló hálós boltozat sovány bordái, a kapun a keresztbe fektetett pálcza- tagozatok mutatják, hogy milyen lejtőre jutott a középkori építés. Egészen sajátos elrendezésűek és Stiriában elég gyakoriak a kéthajójú templomok; úgy fölépítésük általán, mint részleteik sok eredetiséget mutat- nak. Legkiválóbb köztük a Pöllau-hegyi plébániatemplom. A templommal