Seite - 318 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

318 A faragott koczka kövekből épített pompás udvari rész egymás fölött három nyílt folyosóból áll, mindegyik dór pillérekkel. E nagyszerű építmény a mestert 1563-ban bekövetkezett haláláig foglalkoztatta; tanítványai és egykori pallérjai, Tade Péter meg Dela Porta de Riva Benedek, 1564-ben fejezték be a művet. A gráczi országházon megtaláljuk mind ama lényeges vonásokat, melyek a Stiriában virágzott kora renaissance építést jellemzik; egészen megegyezők az épületek, melyeket a mester tanítványai és követői majd- nem száz éven át építettek. Az építészet e stiriai helyi iskolájának eredeti és tipikus vonását ismerjük föl a két vagy három osztályú félköríves abla- kokon , melyeknek oszlopocskáit egyharmad magasságban gyűrű-alakú tagozat övezi. Ez oly alakzat, mely német földön — tudtunkkal — sehol sem fordúl elő. Lalio iskolájának legkiválóbb műve az 1555-ben talán maga Lalio, de mindenesetre iskolája által épített, négy saroktornyú Ratmannsdorf kastély Weitzban. A kastély berendezéséből mesteri fa burkolatú és berakott díszű szobát bir egy gráczi magántulajdonos; fölirata szerint 1564-ben német mester készíté e német renaissance művészetű művet, a mi azt bizonyítja, hogy midőn az építészet olaszok kezében volt, akkor is németek voltak az asztalosok, az intarsia készítői és általán az úgy nevezett kis művészetek mesterei. Továbbá megemlítjük a gráczi cs. és kir. várpalota díszlépcsőjét, melyet valószínűleg 1568 és 1570 között de Lalio veje, Marco Dionisio Tade épített. A lépcső a várpalotának a hagyomány szerint III. Frigyes császár által emelt szárnyához volt építve, s 1854-ben ez utóbbival együtt lebontatott. Ide tartoznak még : Hollenegg kastélynak 1577-ben épült udvari része és festői hatású lépcsője, mely egészen Lalio szellemében van kigondolva; az országháznak Rindscheit-féle szárnya, mely Antonio Marmoro műve és alig észrevehető változtatással déli irányban folytatását képezi a fő homlokzatnak és az udvar árkádjainak; végűi pedig az 1588-ban épült hatalmas harangláb a Schlossbcrgen. Hogy a kora renaissance e mesterei építményeiknek mily festői hatást tudtak adni, arra szolgáljon példáúl a vörös rákhoz czímzett gráczi ház udvara. II. Károly főherczeg, ki 1564-ben vette át az ausztriai tartományok kormányzatát, nagy örömét lelte az építkezésben. Terveinek végrehajtásával eleinte a Lalio iskolájából kikerült mestereket bizta meg, s pedig ezek közül első sorban Marco Dionisio Tade udvari pallért, a ki a várpalotának már említett lépcsőjét, az után 1568-tól 1570-ig Gjaidhof vadászkastélyt