Seite - 326 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

326 A XVII. század folyamán Gráczban és általán Stiriában épített templo- mok, a már említettek és a voraui szép apátsági templom (1660—1662) kivételével, nem annyira jelentékenyek, hogy azokat itt szóba hozzuk. Azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy az 1656-ban július 20-ikán Gráczban született erlachi Fischer Bernát 1688-ban olaszországi tanulmányútjáról visszaérkezve elkészíté II. Ferdinánd mausoleuma belsejének tervét s így szülővárosában avatta föl magát építészszé. A század vége felé Gráczban épült három palotával fejeződik be az olasz mesterek vezérszerepe. 1690-ben herczeg Eggenberg Seyfried a mariahilfi minoritáknak nagyszerű elrendezésű ebédlőt építtetett. Minthogy ez időben Cárion Sebestyén volt a herczeg építőmestere, ki az Eggenberg kastélyon is épített, igen valószínű, hogy az említett ebédlő is az ő műve. Második az 1702-ben a Paulos-kapun belül gróf Wildenstein János József számára épített palota (a család kihaltával most közkórház). E jellegzetes barokk építmény a földszínt fölött főemeletből és e fölött félemeletből áll. A Wildenstein-czímer szárnyas saskarmai igen ügyesen fölhasználva az ablakok alsó párkányait díszítik. Nem szenved kétséget, hogy az ismeretlen építész olasz volt. És hogy határozottan barokk izlésű művészszel van dolgunk, azt bizonyítják a pillérek kerek fülkéibe állított oszlopok, melyek- nek átmetszete nem is kör, hanem kerűlék-alakú, a mi olyan barokk szer- telenség, a milyen még Olaszországban sem fordúlt elő. Harmadik mű az 1700 és 1710 között gróf Attems által épített palota (Sackstrasse). Ez genuai jellegű és szép arányai, a kapuknak keretűi szolgáló hatalmas rustika, a két egyenlő emelet ablakainak élénk formái pompás hatássá egyesülnek. A XVIII. század első felében Stiriában még néhány jelentékeny épület keletkezett. Közűlök említendő az 1701-től 1725-ig Cárion Joachim által épített pöllaui apátsági templom, mint olyan, mely az egész tartományban a legkiválóbb renaissance művészetű egyházi építmény. A templom egyhajójú, két oldalt, az oldalhajók helyén mély kápolnák vannak, a kereszthajót és a szentélyt félkörű apsisok zárják; a kápolnák fölött karzatok, a négyzet fölött pedig kupola emelkedik, a falakat stucco-márványból való korinthusi pillérek osztják mezőkre. A salzburgi székesegyházéhoz hasonló világos, értelmes elrendezés igen jó hatást tesz, a mit még fokoz a czikornyák hiánya. A XVIII. század elejére esik az admonti apátság kibővítése is. 1734-ben kezdették Hayberger Gotthard steyri polgárnak és építésznek ma is meglevő