Seite - 327 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

327 terve szerint az apátságot átalakítani. E nagyszabású terv szerint az apát- sági épület 360 méter hosszú lett volna, tehát csak 80 méterrel rövidebb, mint a világ legnagyobb palotája, a Vatikán. Azonban a tervnek csak egy része valósúlt meg úgy, hogy a Hueber József gráczi építőmester által 1766-ban tovább épített éjszaki és keleti szárnynyal együtt a tervezett épületnek a fele sem készült el. A hatvanas években hozzá fogtak a híres könyvtári terem díszítésé- hez, a mi 1775 és 1776-ban Altomonte falfestményeivel be is fejeztetett. Az admonti épület St.-Lambrecht apátsággal összehasonlítva kétségtelenül szegényesnek mondható; annál pompásabb benne a könyvtári terem, mely Németországban a legnagyobbak közé tartozik, Ausztriában pedig csak a bécsi udvari könyvtár múlja fölül; különösen nagyszerű hatású úgy szer- kesztés, mint díszítés tekintetében a közép-pavillón. Gráczban és környékén még megemlítjük Mária-Trost búcsújáró templomot (1714-től 1746-ig), mely leginkább drága márvány oltárainál fogva méltó a figyelemre, s melyen a Wildenstein-féle palota kerülékalakú oszlopai utánoztatnak ; azután az 1742-ben Stengg János György gráczi építőmester által épített reini apát- sági templomot, melynek belseje a korcs formák mellett is jó hatású, végűi pedig a gráczi országháznak ugyanekkor átalakított termét (Landstube), mely hatalmas alkotás ugyan, de aprólékos és czikornyás díszítményén észrevehető, hogy ez időben a franczia rokoko művészet már az egész világon uralkodott. Az utóbbi átalakítás vezetője Kräxner György volt és mind e nevek azt bizonyítják, hogy a XVIII. század két első tizede után a már honosított Cárion kivételével Gráczban csupa német építőmesterek működtek, kik az olaszok tanítványai levén, majdnem kivétel nélkül az olasz barokk Ízlésben építettek. Csakis a stucco-díszítést űzték olaszok egész a század végéig. A XVIII. század második felében Obernburgban építette Persky Mátyás Stiria alsó vidékének legnagyobb templomát. Midőn 1782-ben számos kolostor feloszlatása következtében iskolák, kórházak és egyéb emberbaráti intézmények czéljaira tágas épületek fölött rendelkeztek, hosszú ideig nem volt arra szükség, hogy újabb épületeket emeljenek; ekként az építészet terén e század közepéig tartó szünet következett, a mit a franczia háborúk és egyéb körülmények is okoztak. A jelen század hatvanas éveiben építé Bücher Vilmos az admonti csúcsíves monostortemplomot, báró Schmidt, a bécsi székesegyház építőmestere pedig Gráczban a bár kicsiny, de fölötte