Seite - 329 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

Festészet és szobrászat Stiriában. eveset tudunk Stiriának román korbeli művészetéről, s az a kevés is homályos és határozatlan. A román korbeli építés emlékeinek száma is fölötte csekély, minthogy Stiriában a kolostorok aránylag későn alapíttattak; annál kevésbbé meglepő, hogy a törökök betörései, a belső viszályok és a századok pusztító ereje annyira megtizedelték a festészet és a szobrászat alkotásait, hogy ezeknek szinte nyomuk veszett. A csúcsíves művészet korából, a XIII. század közepétől a XV. század végéig, természetesen sokkal több emlék van; minthogy azonban Stiriának ebben az időben más tartomá- nyokkal, úgy mint Ausztriával és Krajnával közös fejedelme és az uralkodó székhelye nem Stiria fővárosában volt, tehát önálló és határozott jellegű iskola sohasem keletkezhetett. Az építés a bécsi építő műhely hatása alatt állott, a festészet és a szobrászat terén pedig a legkülönbözőbb irányokkal találkozunk a szerint, a mint egyik vagy másik tárgyat Olaszországból, vagy Kölnből, vagy Svábországból hívott művész készítette; a külföldön járt stájer művészek közül pedig az egyik ennek, a másik meg amannak az iskolának hagyományai szerint dolgozott. Azon festéstöredékeken kivűl, melyek Lichtenstein Ulrik dalnok Frauen- burg kastélyának romjai között és a pürggi templomban láthatók, román korbeli festményt csak egyet ismerünk. Ez Szent Kristófnak kilencz méter magas képe a Murautói éjszakra fekvő Baierdorf kastély tornyán. Tekintve, st. 42