Seite - 330 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

330 hogy Stiriában még a csúcsíves művészet korából is igen kevés falkép van, mely Szent Kristófot ábrázolja, kétségesnek tarthatnók, vájjon az említett festmény csakugyan a XIII. századból való-e. A kételkedést azonban eloszlatja az egészen kezdetleges fölfogás, mely a mennyei óriást csaknem szörnyetegként állítja elő; ehhez járúl még a képet szegélyező lombdísz, mely határozottan román kori jellegű. E korból szobrászati művet is csak kettőt ismerünk : az aflenzi csontház sírboltjában egy fa feszületet, melynek komorsága és a lágyékot övező ruha hosszúra húzott redői a XII. századra mutatnak, továbbá Mária-Czell búcsújáró templom híres Madonna szobrát, mely aranyhímzésű ruhába van öltözve. Csúcsíves kori festmény meglehetős sok van Grácz fővárosban. A székes- egyház külsején levő falképekkel kezdve, első sorban kell megemlítenünk a déli oldalon 1480 és 1490 között készült hat méter hosszú érdekes festményt, mely tartalmasan, nagy szabású elrendezéssel ábrázolja a pestist, a török betörését és a sáskajárást, e három csapást, mely 1480-ban a várost meglátogatta. A kép közepén három ifjú alak ábrázolja a Szentháromságot, az Atyaisten villámokat szór a bűnös emberiségre, a tróntól balra térden állva közben jár a Szent Szűz, jobbra Keresztelő Szent János, mögöttük az apostolok, a szentatyák és a főbb szentek A mennyei jelenet alatt a föld hatalmasait látjuk : a pápát trónon ülve, Szent Ferenczet, Szent Domonkost, a papi rend minden fokát és a világiak rendjét le egészen a kézművesig és koldúsig, mindannyit élénk mozdulatokban előállítva. Legalúl pedig a török háború, a sáskajárás és a pestis ábrázoltatik. Valószínű, hogy Olaszországban járt német művész festette e képet, melyen minden olaszos : a dogmatikus fölfogás, mely az egészet jellemzi, továbbá Szent Ferencz és Szent Domonkos szembe állítása, a mi a német művészetben soha sem volt szokásos, végűi pedig az ábrázolás technikája is olaszos úgy, hogy e képet csak olyan művész festhette, a ki a Domonkos-rendiek olaszországi falképeit tanúlmá- nyozta. A székesegyház nyugati homlokzatán az 1448-ban elhalt Eggenberg Ulrik emlékére festett fogadalmi kép, mely Mária védasszonyt ábrázolja, annyira romlott állapotban volt, hogy az 1885-ik évben történt kijavítása alkalmával egészen elpusztúlt. Ugyanez évben a keleti oldalon egy epita- phiumot eltávolítván, egy gyarló színezésű, művészietlen falképet fedeztek föl, mely Krisztusnak töviskoszorúval való megkoronázását ábrázolja. A gráczi Leech-templomban deszkára festett néhány szép kép van. Ilyen a Margit, Katalin és Borbála szűzeket ábrázoló szárnyas oltárkép.