Seite - 332 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

332 A rajz még fogyatékos, a test színe gyöngéd, kevéssé sápadt, de az alakok kifejezése bensőséggel teljes. Nem szenved kétséget, hogy a XV. század elejéről való kép a kölni iskola hatása alatt készült. Továbbá Stuchwitz Konrádnak, a német rend parancsnokának 1449-ből való fogadalmi képe, melyen Mária a gyermekkel rózsalugasban, tőlük balra Szent Kristóf és térdelő helyzetben az ajándékozó ábrázoltatik. Pompás festmény, melyen az idomok domborúsága és a természetesség flandriai hatásra mutatnak. Legjelentékenyebb ilynemű festmény a gráczi székesegyházi kép 1457-ből. E kép valószínűleg főoltárkép volt a III. Frigyes császár által épített székesegyházban. Krisztus fölfeszítését állítja elénk számos alakkal és olasz iskola hatására mutat; úgy látszik, olyan német művész festette, a ki Paduában Jacopo Avanzo iskolájában tanúit. Az egyik katona kulacsán olvasható Laib név valószínűleg a művész neve. Számos, még most is a mészréteg alatt lappangó maradvány bizonyítja, hogy Stiriában sok csúcsíves templomot falképek díszítettek; az ilyenek közül csak a gössi, eisenerzi, vordernbergi, rauteni és drachenburgi templomokat meg a judenburgi Szent-Magdolna-templomot említjük. A XIV. századbeli legrégibb művek közé tartoznak a muraui Szent-Anna-templom szentélyét díszítő szép festmények, melyek Mária koronázását, s alatta nyolcz szent nő és két szent férfi alakjából álló szent társaságot ábrázolnak. A nemes, karcsú alakok hosszú uszályos ruhájának hajtékai, kerülve az éles töréseket, igen szép, hajlékony vonalúak. E képen ismét olasz, még pedig a sienai iskola hatására ismerünk. A gráczi székesegyházi kép után legjelentékenyebb az ausseei kórházi templom szárnyas oltára 1449-ből. A középső mezőn a Szentháromság a tizenkét apostol és zenélő angyalok által környezve, ábrázoltatik. A szárnyaknak négy képre osztott belső oldalain harminczkét szentet látunk, külső oldalain pedig négy jelenetet Mária életéből. A ruházat hajtékainak alakítása, kivált pedig pompás világító színei flandriai hatásra mutatnak. Kétségtelen, hogy a képet stájer művész festette, ki a tartomány fehér-zöld színét még az angyalok szárnyaira is alkalmazza; csudálatos azonban, hogy az aranyos csillámú flandriai színezést nem volt képes a testen is utánozni, mert az alakok arcza általában sápadt és keményen van festve. Nem lehet biztosan állítani, vájjon Stiriában készűlt-e a pettaui templomnak a XV. század közepéről való öt szárnyú oltárképe, melynek technikája a gráczi székesegyházi képéhez hasonlít, egyéb sajátságai pedig, példáúl a rákvörös fejű angyalok egyenesen olasz hatásra mutatnak.