Seite - 333 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

333 Az Enns-völgyben fekvő Niederhofen templomának szentélyében a falképeket 1495 és 1499 között Schörndl János festette, 1499 után pedig egy admonti szerzetes folytatta és fejezte be. E festményeket 1884-ben fedezték föl a mészréteg alatt és Hohenlohe herczeg közbenjárására Probst bécsi művész állította helyre, de úgy, hogy az egészen elpusztúlt részeket merőben újból festette. Mindazáltal e falképek rendkívül érdekesek, mert Stiriában ez az egyedüli szentély, mely egészen ki van festve. A boltozat 24 süvegjében Mária életének főbb jeleneteit látjuk; az oldalfalakat az ó- és új-testamentomból vett nagyobb ábrázolások díszítik; az alakok nagy sokasága a kereszténység eredetét, a megváltás művét, az egyház és a mennyei választottak életét tűnteti föl. Egyes ábrázolások megindítóan naivok, mások, példáúl a gyermekek meggyilkoltatása, drámai hatásúak. Ebből az időből való egy deszkára festett eredeti kép az obdachi kórházi templomban. E képen Szent Flórián és III. Frigyes császár egymás mellett állva, mindegyik dicsfénynyel ábrázoltatik, az előbbi mint a tűzvész elhá- rítója, az utóbbi mint olyan, a ki az általa megerősített Obdach várost a török pusztítástól oltalmazza (lásd 117. lap). Végűi megemlítjük még az 1505-ből való Rottal-féle szép fogadalmi képet a gráczi tartományi képtárban ; ez Madonna a gyermekkel Szent Katalin, Szent Borbála és két asszony társaságában ; az utóbbiak ama korban dívott ruhát viselnek. A gazdag elrendezésű ruhák, melyek éles ránczokban terűinek el a padlón, a gyermek szögletes, sovány formái, a szürkén árnyalt halovány arczok Schongauer Márton iskolájának hatása alatt álló művészre mutatnak. Szép üvegképek maradványaira is akadunk a tartományban, így példáúl a Leech-templomban, a leobeni Mária-templomban, a St.-Michael melletti St.-Walburg-templom- ban, a judenburgi Magdolna-templomban, a st.-lambrechti kastélykápolnában és Breitenauban, az utóbbi helyen a XIV. század végéről való és a művé- szetek történetében nevezetessé vált ablak van, melyen III. Albrecht herczeg két neje társaságában varkocsosan ábrázoltatik. A csúcsíves kori szobrászati művek közül először is a kőanyagból öntött szoborcsoportokat említjük meg: egy Pietát és egy Madonnát a gyermekkel, mindkettő az admonti apátsági templomban van és az előtt a legenda szerint Szent Thiemo salzburgi érsek művének tartották, ma azonban már kétségtelenül tudják, hogy a XIV. század elejéről való művek. A kőből faragott szobrok közül megemlítjük a Mária-czelli templom kapuja fölötti oromfalnak számos alakból álló csoportját (lásd 111 . lap), a pürggi