Seite - 334 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

334 templom karzatának káváján azt a szép, élénk kifejezésű mellszobrot, mely valószínűleg az 1442-ben elhalt Zeidlerer Konrád prépost képmása, Vas Ernő herczegnek jól kimunkált sírfödelét Reinban (lásd 113. lap), továbbá Uberägker György püspöknek 1477-ből való gazdag sírkövét a seckaui székesegyházban. Felső-Stiria magas hegyi vidékén még ma is nagy számmal vannak a csúcsíves szárnyasoltárok, melyek közül nem egyen szép faragványokat látunk. Ámbár egy művészt sem ismerünk név szerint, mégis megemlítjük a gröbmingi oltárt, s rajta a tizenkét apostolnak élénk természetességgel alakított alakját, a st.-lambrechti kastély kápolnában azt a csoportot, mely Mária koronáztatását állítja elénk, a Knittelfeld melletti St.-Martha oltárának szép alakjait, s a Murau fölötti St.-Georgenben Szent Katalin nemes alakját, a két utóbbi a XVI. század elejéről való és már megérezte a renaissance művészet hatását. Az új művészet, a renaissance, Stiriába néhány kiváló festészeti alko- tással köszönt be, hogy aztán évtizedeken át mélyen szunnyadjon. 1518-ból való a Morva melletti Bruck kórházi templomának becses festménye, mely Szent Mártont lovon ülve ábrázolja, a mint köpenyét a szegénynyel meg- felezi. A szép elrendezés, a természeti hűséggel ábrázolt koldúsok és a ló, de kivált a Dürerre emlékeztető pompás tájkép, arra a föltevésre jogosítanak, hogy a képen látható I. A. kezdőbetűk alatt valamely kitűnő német festő lappang. Az 1518-ban Altdorfer Albrecht által festett reiflingi szárnyas oltár, melyen Krisztus szenvedésének tizenkét jelenete ábrázoltatik, bár nem stájer munka, de arról tanúskodik, hogy abban az időben félreeső hegyi vidékek is kiváló festőket hívtak meg a templom díszítésére. Vájjon Altdorfer ezt a képet Reiflingban festette-e, azt nem tudjuk, de bizonyos, hogy ez időtájt Dürernek egy tanítványa Felső-Stiriában foglalkozott, e mellett tanúskodik a Pirner Bálint apát által 1524-ben fölajánlott pompás Madonna-kép a St.-Lambrecht apátság folyosójában, a mely kép határozottan a Dürer-féle iskola jellegével bír, továbbá Mária-Czell búcsújáró templomnak egykori, sajnos, már csak volt festménye, melyen Mária csudatettei negyvenhét jele- netben ábrázoltattak. E festmények nyomán készült fametszetek, melyekből 25 darab Regensburgban őriztetik, föltétlenül Dürer iskolájának hatására mutatnak. A Rottenmann melletti St.-Georgenben levő szép szárnyas oltárnak egyes képein, példáúl azon, mely az Egyiptomba menekülést ábrázolja, szintén fölismerhető a nürnbergi mester hatása. 1525 és 1530 között készültek az eisenerzi plebánia-templom támpillérein a szép festmé-