Seite - 335 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

335 nyek, fekete alapon szentek alakjai, melyeknek csak megrongált marad- ványait látjuk. Ez időtől kezdve Stiriában a festészet terén csudálatos pangás állott be ; az egész tevékenység abból állott, hogy Gráczban néhány kézműves festő a várkastély újabb épületeit és az országház termeinek fa mennyezetét bemázolták. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy Mária herczeg- asszony, a művészeti gyűjteményeiről híres V. Albrecht bajor herczeg leánya és 1571-től kezdve II. Károly felesége, Gráczból fivérének írt leveleiben ismételten panaszkodik, hogy Gráczban senki sincsen, a ki képes volna jó festményt előállítani. Hofmann, Strechau művészi érzékű tulajdonosa, a vár- kápolna mennyezetének kifestését 1579-ben valószínűleg olasz művészekre bízta. E kis terjedelmű mennyezet az Alpeseken innen a legbecsesebb művek közé tartozik. A sarkokat az erényeket jelképező, stuccóból készült domború alakok foglalják el, a mennyezet huszonegy mezőjében a festmé- nyek ó- és új-testamentomi jeleneteket ábrázolnak, köztük groteszk díszít- mények és bibliai mondások váltakoznak. Az alakok, de kivált a mezítelen alakok előállítása gyöngéd és az apróbb részletekben is gondos. A művész nevét nem ismerjük ugyan, de följegyezzük, hogy közeli rokonság van e festmények és Florenzben az Uffizi-palota folyosóját díszítő festmények között, mely utóbbiak Bernardino Poccetti művei. II. Károly főherczeg trónra léptekor belátván, hogy szülővárosában a művészeti élet mily fogyatékos, 1575-ben Giulio Licinio császári udvari festőt, Pordenone unokaöcscsét és tanítványát meghívta Gráczba, s vele nejét lefestette, egyúttal pedig megbízta, hogy a várkastély udvari kápol- nájába oltárképet fessen. E kép Krisztusnak angyalok által őrzött holttestét ábrázolja és jelenleg a gráczi székesegyházban van. A főherczeg a seckaui mausoleum kifestését 1587-ben Teodoro Ghigio mantuai festőre bízta. A falképek a mennyezeten, az olajfesmények az oltáron, a falakon és a pilléreken az ö művei. Közűlök különösen az evangélisták kötik le figyel- münket jellemzetes, szép fejők, nemes elrendezésű ruházatuk és leginkább kifejezően festett kezeikkel. A főherczegnek 1590-ben bekövetkezett halála után az özvegy folytatta férje művészeti törekvéseit. Spanyolországi követe, gróf Khevenhiller által Madridban számos művészeti tárgyat, festményeket, szobrokat, házi oltárokat, ereklyetartókat, díszedényeket, keleti szőnyegeket, gróf Attimis által Faenzában majolika edényeket, fia, Ferdinánd által Velenczében drága selyem és arany kelméket és festményeket vásároltatott,