Seite - 340 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

340 A század vége felé Vorau apátságban ismét egy jelentékeny művész tűnik föl : Hackhafer János Czirjék. Innsbruck melletti Wiltenben született, Rómában állítólag Carlo Maratti vezetése alatt tanúit, 1700 körűi Vorau apátságba került, hol mint apátsági festő számos olajfestményt festett a templom és az apátsághoz tartozó plébánia-templomok számára. Művészi jelentőségét azonban a falképeknek köszöni, melyekkel a káptalanházat, a sekrestyét, a helység templomát, a temetőbeli templom kápolnáit és a wenigzelli templomot díszítette. Főműve a festenburgi templom mennyezetét díszítő festmény. Ugyanott a főoltár képe Szent Katalin mennybe fogadtatását ábrázolja; e jelenet aztán mintegy folytatódik a mennyezeten, t. i. örven- dező angyalok és szüzek csoportjai ünnepiesen fogadják az érkezőt, középen Czeczilia, a ki lelkesedéstől elragadtatva az orgona billentyűire teszi újjait, — szende szépségű alakok egész sokasága, mely mennyei örömmel ünnepli a szentnek fölmagasztaltatását. Hackhoíferrel egyidőben működött a közel Pöllauban a görczi származású Mátyás festő, ki, úgy látszik, Velenczében tanúit, s igen járatos volt a fresko-festésben. Ö festette az apátsági templom falképeit, melyek közül különösen szép az angyalok kara a kupolában. A század elején Gráczban dolgoztak Remp Ferencz Károly, Hauck János Vitái és Flurer Ferencz Ignácz. Az Attems-palota belsejének festészeti dísze Remp műve; Flurer festette a székesegyház főoltárának képét, mely Szent Egyedet ábrázolja, továbbá Toblbad gyógytermének mennyezetén az olympust a tizenkét főistennel. Az osztrák művészet I. József és VI. Károly uralkodásának idejében volt legtermékenyebb. A nemesség a városban pompás palotákat, a vidéken pedig kastélyokat és villákat építtetett; a festőknek is akadt elég dolguk ; az ő föladatuk volt a nagy termeket és lépcsőcsarnokokat olympiai és allegoriai jelenetekkel díszíteni, a kertek és barlangok díszét pedig a szobrászok készítették. E korszak művészei Scheit János, Vogl János, Laubman F. Károly és Jelousek, továbbá Mayer János a gráczi úgy nevezett kifestett ház mestere, a ki a homlokzatra díszül könnyű ecsettel római lovas vezéreket, sasos jelvények alatt küzdő harczosokat, bilincsre vert foglyokat, hadi zsákmányokat és fegyvereket festett. A XVIII. század második felében a tiroli születésű, Mölki János Ádám lovag festett Stiriában, és 1764-től 1777-ig n e m kevesebb, mint tíz templomot díszített falképekkel; továbbá Schiffer János, ki által a fresko-technika átszármazott a XIX. századba. Műkö- désének utolsó korszaka a franczia császárság idejébe esik ; e korbeli alkotásait a kecses és érzelgős istennők és simára fésűit homérosi hősök jellemzik.