Seite - 342 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

342 Jenet Sebestyén és Manasserék, XVII. századbeli rézmetszők, csakis helyi jelentőséggel bírnak. A XVIII. században a Kaupcrz rézmetsző-család- ból Kauperz János Vitái, Schmutzers bécsi mester tanítványa, művészi magaslatra emelkedik. Vonalas és hántó modorban egyaránt dolgozott és 140 lapot készített, melyek közül a nagy alakúak ama kor legjobb műveivel is kiállják a versenyt. A kora renaissance szobrászat köréből, minthogy egy művész nevét sem ismerjük, csakis két, határozottan német jellegű művet említünk meg: a fából faragott, színesre festett, szép Madonna-szobrot a Waldstein-féle kastélyban, melynek finoman kimunkált részletei és lengő ruhájuk hajtékai Riemenschneider Tillmannra emlékeztetnek ; továbbá a Solenhofersteinból való és az arnfelsi templomban egy barokk ízlésű oltárba falazott dombor- művű sírkövet, melyen a feszület előtt térdelő lovagcsalád tagjainak finom alakítású feje Holbein művészetét juttatja eszünkbe. A II. Károly által Gráczba hívott olaszok között voltak szobrászok is, névszerint Filiberto Pocapelli és Sebastiano Cárion. Az utóbbi készítette a seckaui mausoleum szobrászati díszét, az ő műve a márvány koporsó, melyet négy angyal tart s melynek tetején Károlynak és nejének alakja nyugszik. Olasz hatás alatt állott Franck Jeremiás ez időbeli német szobrász, a ki 1590-ben Rachnitz Gallusnak Berneggben a templom előtt álló hat méter magas fehér márvány emlékszobrát készíté. A XVII. századbeli kiválóbb szobrászati alkotások olaszok művei. Ilyen példáúl a gráczi mausoleum szobrászati dísze, azután a tartományi fegyvertár kapujától két oldalt az 1644-ben készült Mars- és Bellona-szobor, melyeken fölismerhető ugyan, hogy a modorosság korából valók, de van bennök erély, s arról tanúskodnak, hogy mesterüknek volt plastikai érzéke. A XVIII. században végre néhány német művész tűnik föl, így Schoy János Jakab. Művei, névszerint Krisztus a gráczi kalvária úgy nevezett szent lépcsőjén, nepomuki Szent János életnagyságot meghaladó szobra Toblbadban és a fából faragott, színesre festett Pietà a polgári kórház külső kápolnájában, mind azt bizonyítják, hogy mesterük alapos anatómiai ismeretekkel bírt és hogy igazi drámai hatást tudott elérni. Schoy tanít- ványa Stammel Tádé utóbb Rómában tanúit, a honnét visszatérve Admont- ban apátsági szobrászszá lett. Mint hegyes vidék szülöttje, mindig fafaragó maradt. Mondhatjuk, igazi faragó Hans Sachs, kinek képzelő tehetsége kiapadhatatlan ; van érzéke a szép iránt, de különösen szereti a tréfát, a gúnyt, és azért mindig népszerű. Az admonti templom és az apátsághoz tartozó