Seite - 366 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

366 A stiriai cs. kir. tartományi lótenyésztő társaság is azon volt, hogy a tenyésztőket meggyőzze a szabad mozgásnak s különösen az alpesi legel- tetésnek a csikók fölnevelésére gyakorolt jó hatásáról, s az ő fáradozásainak köszönhető, hogy 1882-ben a tenger színtája fölött 1.630 méter magasság- ban fekvő Travnik-Alpesen, az oberburgi kerületben 50 csikó számára nyilvános legelőhely állíttatott a szükséges istállókkal. A lótenyésztés tekintetében a tartomány egyes kerületei három, egészen elkülönzött csoportba sorakoznak. Vannak olyanok, a melyekben lovat épen nem tenyésztenek. Ilyenek az eibiswaldi kerület, a gráczinak éjszaki fele, aztán Frohleiten, Mürzzuschlag, Mária-Czell és Aflenz, a leobeni kerület éjszak-nyugati része, Mautern, Eisenerz, St.-Gallen és Aussee. A másik csoporthoz tartoznak Friedberg, Vorau, Pöllau, Weiz, Birkfeld, Kindberg és Bruck kerületei, végűi a voltaképi fölnevelő kerületek csoportja, mely a leobeni kerület többi részeiből, aztán Knittelfeld, Judenburg és Obdach kerületekből áll. E négy utóbbi kerületben a csikó-, nevezetesen a méncsikó- fölnevelést olyanképen űzik, hogy a tartomány lótenyésztő kerületeiben az anyjoktól elválasztott fél éves méncsikókat megvásárolják s aztán fölnevelik. Nyáron át ott vannak e vidék terjedelmes alpesi legelőin; augusztus végén, szeptember elején aztán egy, két vagy három éves korukban a csikó- vásárokon karintiai, felső-ausztriai, bajor, stb. vevőknek eladják. A többi kerületek képezik a tartomány tulajdonképi lótenyésztő vidékét, mely az anyakanczáknak 1875-ki összeírása szerint öt különböző tenyésző vidékre oszlik. Az első a nehéz nori igás ló tenyésző vidéke, melybe az Enns meg a Mura felső és alsó völgye tartozik a következő járásokkal: Liezen, Rottenmann, Irdning, Gröbming, Schladming, Murau, Ober-Wölz, Neumarkt, Voitsberg, Deutschlandsberg, Stainz, úgy szintén a gráczi és wildoni járás nyugati részeivel. A második a nagy hámos tenyésző vidéke, a Feistritz, Rába és felső folyásában a Mura völgyeivel, Hartberg, Fürsten- feld és Gleisdorf járásokkal, a gráczi és wildoni járás keleti részével, továbbá Kirchbach, Feldbach és Fehring járásokkal, a radkersburginak éjszaki részével, a Mura-zuggal, kivéve ennek egy kis részét délen, Leibnitz, Arnsfeld járásokkal, a marburginak éjszaki s a st.-leonhardtinak keleti részével. Harmadik a nagy luttenburgi hintós és hátas ló tenyésző vidéke Luttenburg, Ober-Radkersburg járásokkal s a radkersburginak dél-keleti részeivel. A negyedik a könnyű hámos és hátas ló tenyésző vidéke a Dráva völgyén Friedau, Pettau, Rohitsch, Windischfeistritz járásaival, a marburgi-