Seite - 374 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

374 fordítani, mégis a legjutalmazóbb vaia. Mihelyt azonban a déli vaspálya kiépült s a Mura és a Mürz völgyében mindinkább kifejlett a vasipar, nehéz és egyre nehezebbé lett előállítani a nagy faszénkészleteket, melyekre az egyre növekedő nyersvastermelésnek szüksége volt. Ekkor a gyári társulatok tették a felvidéken föladatukká, hogy a természetet az erdők felnövelésében mesterségesen is támogassák. Az ottani iparművek között a leobeni polgári bizományos birtok igazgatósága hatott legerélyesebben ez irányban, s az ő példájának köszönhető, hogy most a leobeni kerületi kapitányság határában előforduló erdők hatalmas famennyiséggel rendel- keznek. Nem hagyhatjuk továbbá említés nélkül, hogy a Friedau lovagok erdőgondnoksága a Mura alsó mentén szintén együtt tartott a leobeniekkel, s hogy a Mura felső vidékén, Murauban a Schwarzenberg herczegek erdő- igazgatósága is észszerűen mívelte erdeit. A Mürz völgyében a neubergi cs. kir. jószágigazgatóság és Wachtler lovag fordítottak az erdők mesterséges megifjítására figyelmet. Az alvidéken a Trauttmannsdorf herczegek negaui jószágigazgatósága és a Bacher déli lejtőjén a rakoviczai birtokkezelőség voltak az elsők, melyek az erdők szakszerű haszonvételét megkezdték és csemete-kerteket létesítettek. A nem-paraszt nagybirtokosság között a példa igen hamar követőkre talált, s alig egy évtized múltával üde zöld színben díszlő fiatalos foglalta el sok kiélt vágás helyét. Csak az Enns völgyében állták e mívelési lendületnek útját az erdőkre vonatkozó elavúlt szolgál- mányok, melyeket csak 1872-ben sikerűit rendezni az innerbergi cs. kir. szabadalmazott fő iparmű-részvénytársaságnak. Az erdők gondosabb míve- lését az erdőtulajdonosok nagy részénél csakhamar tudományos alapokra fektetett erdőrendezési munkálatok követték s ma már Stiriában 274.309 hektár erdőt kezelnek rendszeres gazdasági tervek alapján. A fa fölhasználása is más lett a déli vasút megépülése után, mint annak előtte volt. Az épület- és szerszámfával való kereskedés mindinkább fejlődött, s Alsó-Stiriában a trieszti fakereskedő czégek már akkor nagy fa-szállítmányokra kötöttek szerződéseket a nagy erdőbirtokosokkal, nem épen javára a közgazdaságnak. Ugyanekkor a tutajozás is föllendült a Murán és Dráván Horvát- és Magyarország felé. A Bécs felé űzött fakereskedés a déli vaspályán az első években meglehetősen szűk határok közé szorítkozott; csak később lón kissé élénkebbé, a mint hogy Stiriában a fakereskedés csak akkor virúlt föl általánosan, mikor a faszén-fogyasztó vas- és üvegipar üzlete jelentékenyen hanyatlott, s az új vasútvonalak más tartományok s a