Seite - 386 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

386 részt bennszülött munkás vesz részt, e tekintetben is magas fokán áll a technikai fejlődésnek. A széntermés legfontosabb helyei a következők : a leobeni szén-meden- czék, évi 2x/2 millió métermázsa terméssel; a fohnsdorf-sillwegi nagy reményekre jogosító barn ászén-telep, melyből 4 millió métermázsát ásnak ; a voitsberg-köflachi lignit-telep, a tartományi főváros közelében, mintegy 6 millió métermázsa évi terméssel; a wies-eibiswaldi terület lV3 millió métermázsával; továbbá a Száva és a Sann közötti két barnaszén-vonulat Déli-Stiriában, melyek közül a délibb Trifail, Oistro, Hrastnigg és Tüffer bányáit foglalja magában, melyek évenként több mint 4 millió métermázsa szenet szolgáltatnak. Legújabb időben Alsó-Stiriában, a Schall völgyében, igen tetemes mélységben egy lignit-telepet tártak föl, melynek vastagsága 79 méter. Emlékezzünk meg még röviden a turfamezőkről is, melyek közül a legnagyobbak az Enns völgyében, Irdning és az Admont melletti „Gesäuse44 között vannak. Erczeken és ásványi szénen kivűl vannak még Stiriában, és pedig majdnem kizárólag a felföldön, graphit-telepek is, melyek közül a legfonto- sabbakat a Kaiserbergtől Leims, Mautern, Waldon át Rottenmannig húzódó grafi tos pala-vonúlatban bányászszák. A legjelentékenyebb grafitbánya Kaisersbergben van. Továbbá Wald, Kraubath és Veitsch helységekben magnesitet, Mautern, St.-Kathrein, Stubenberg és Lebring mellett pedig talkot ásnak, mely leginkább sík-por vagyis „Federweiss44 gyártására szolgál. A legfontosabb sóbány ászát Aussee mellett van, melyet már a „Felső- Ausztria és Salzburg" czímű kötetben leírtunk volt a „Salzkammergut44 többi sóbányáival kapcsolatban. Miként a bányaipar, úgy a bányákból kapott érezek kikohózása, valamint a vas- és fémipar is nagyszerű képet tár elénk Stiriában. Akár éjszakról délnek, akár keletről nyugatnak útazza át az ember a vasútakon az országot, különösen Felső-Stiria völgyeiben sok helyütt talál nagy gép- csarnokokat, látja a füstölő kürtők egész erdejét, hallja a pörölyök kótogását s a hengerművek moraját; — mindezek vaskohók. Ha az útas stiriai útitársától egyes részletek felől kérdezősködik, feleleteiből meggyőződhetik, mennyire érdeklődik a lakosság e művek iránt. Egészen helyesen, a mennyi- ben olyan ipar ez, mely a néppel együtt fejlődött; kétezer éves, legalább