Seite - 390 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

390 társaságból Karintiában az osztrák alpesi bánya-társaság keletkezett, mely, néhány kohó kivételével, Stiria összes bányabirtokait egyesítette. A mi a kohászatot illeti, az a következő módon fejlődött: Egy régi stuck-kemeneze heti termése többnyire hét vas-bocs és kevés folyékony nyersvas volt, melyet „graglach" néven neveztek. A bocsokat és félbocsokat a hámorokban félbucza-tűzben izzították és kovács-vassá vagy aczélrudakká kalapálták. E munkában a bocs külsejéről csekély mennyiségű vas olvadt le és a tűzben mint „ vas-lepény tt (Luppe) gyűlt össze. A félbocsokból kapott vert vas többnyire jó termék volt, ellenben a leolvadó silányabb, azért graglach hozzáadásával kellett javítani. Minthogy e miatt a graglach keres- lete nagyobbodott, építették 1650-ben Eisenerzben az első olvasztó kemenczét 5 méter magassággal. Mivel azonban a nyers vasnak lágyvassá vagy aczéllá pusztán kemen- czékben való alakítása folyamatát még kevéssé ismerték és kevéssé valósították, a hámorokkal való művelet átalakítása pedig, minthogy a félbucza-kemenczék fűtését valóságos frissítő munkává kellett változtatni, szükségesnek látszott: aránylag sok időbe került, míg Stiriában a stuck- kemenczéktől a magas-kemenczékhez végleg átmentek. Eisenerzben és Vordernbergben 1762. évben helyezték használaton kivűl az utolsó stuck- kemenczéket. Bár az olvasztó-kemenczék magasságát folytonosan emelték, e század elején mégis csak ritkán találhatott az ember olyanokat, melyek magassága a 8 métert s napi termése a 3.000 kilogrammot elérte. A magas- kemenczék nagysága és termése a század folyamán jelentékenyen emelkedett ugyan, az olvasztás, egyes csekélyebb mértékű kísérleteket leszámítva, mégis a faszén alkalmazásánál maradt egész 1874-ig, a mely évben indult meg Zeltwegben az első, ásványi tüzelő-anyaggal dolgozó magas-kemencze. Ezt csak 1887-ben követte a második Hieflauban. Stiria nyers vas-termése, mely e század elején mintegy 20.000 tonna volt, tetőpontját 1882-ben érte el 161.000 tonnával s ez időpontig volt Stiria Ausztriának az a tartománya, melynek nyers vas-termése a legnagyobb vaia. Felülmúlta ezt a termés gyarapítása a monarchia innenső felének éjszaki tartományaiban, melyek jobb ásványi tüzelőanyaggal rendelkeztek és érczeik újabb kohászati módszerek alkalmazásával szélesebb körű mívelést engedtek meg. A termés gyarapodását a magas-kemenczék számának csökkentése mellett megnagyobbításukkal érték el. Stiriában vannak mai nap olyan faszénnel dolgozó magas-kemenczék, melyek napi termése 60 tonna, s