Seite - 396 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

396 drótszögekké, részben pedig ilyenféle gyáraknak adják el Alsó-Ausztriában és Csehországban. A vasutaknak Grácz és Zelt weg kohói szolgáltatnak síneket és talpakat, Neuberg és Zeltweg kohói pedig kerék-ráfokat és tengelyeket; Knittelfeld műhelyeiben javítják az állami vasutak gőzkocsijait és kocsijait, a marburgiakban pedig a déli-vasútéit. Erős pléheket a gráczi, donawitzi, krieglachi gépgyárak és kazánkovácsok számára, a gráczi hídépítő intézet s a trieszti meg pólai hajógyár számára Neuberg, Donawitz, Krieglach, Pichling, Zeltweg és Judenburg kohói gyártanak; vékonyabb pléheket, mint zárakra, lakatokra és házfedésre valókat Mürzzuschlag, Gemeingrube, Rottenmann, Krems, Wartberg, Trieben, valamint Judenburg mellett az Unio és Styria kohói készítenek. A négy utóbbi kohó ónozott és czinkezett pléhet is gyárt. Hogy a kitűnő minőségű pléhet fölhasználják, 1874-ben Knittelfeldben fémárú-gyárat alapítottak, mely vert, préselt, ónozott, leginkább pedig zománezozott főző-edények gyártásával foglal- kozik és a monarchia határain túl is jó vásárt csinál velők. A mindenféle szerkovács-árúk gyártása a legrégibb időkig nyúlik vissza Stiriában. Kezdet- ben egyenesen a frisselő kohókban, vagy velők kapcsolatosan gyártották, a mennyiben már a bocsok tömörítésekor tekintettel voltak a készítendő tárgy alakjára, jelenleg többnyire nagy pőrölyökkcl és hengerekkel elő- készített vasból gyártják ez árúkat. Spital, Krieglach, Wartberg, Stanz, St.-Peter, Peggau, Hohcnmauthen szerkovácsai és gyárai, valamint más kisebb vállalatok látják el az országot a szükséges szerszámokkal, a fölös- legest pedig a szomszéd országoknak adják el. Kovácsolt vasból való nagyobb tárgyakat, mint forgó tengelyeket, kalantyúkat a neubergi és zeltwegi kohók készítenek, mint a melyek nagy, gőzre járó pőrölyei ilyen darabok készítését lehetővé teszik. Hogy a nori vas különösen metsző eszközök gyártására alkalmas, már a rómaiak tudták. A mint bevált a harezok szerszámainak, a fegyvereknek gyártására, épen úgy nagy mértékben szolgált a béke idején vágószerszámok, kaszák, sarlók, szecskavágó kések, stb. készítésére is. Ha történetileg ki nem mutatható is, mikor és hol építették az első kasza-hámort, általánosan ismeretes, hogy a stiriai aczélból Stiriában és Felső-Ausztriában készült kaszákat kiváló jóságuk miatt századok óta nagy mennyiségben szállították külföldre. Valószínű, hogy egyes műhelyek a szükséghez képest háborús időkben kardpengéket, békés időben pedig kaszákat készítettek; így maradt meg Leysser Ulrik fő-fegyvermester czímere 1510-ből változatlan forrná-