Seite - 4 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

4 Valóban „fontos esemény volt a föld természettani ismeretére nézvett, midőn 1799 augusztus 25-én 12 órakor először lépett emberi láb a Glockner csúcsára. Abban a kis társaságban, mely ekkor a Glockner-csúcs fagyos levegőjét szívta, ott volt Hohenwart gróf, a gurki érseknek, Sahn-Reiff er- scheid Ferencz őrgrófnak, helynöke. Az érsek kezdeményezte s tette lehetővé ezt a merész vállalkozást. Komoly tudásvágy vezette 1787-ben Saussuret a Montblancra, és az az óhajtás, hogy a hazai hegyvidék ismeretlen tájait kikutassa, lelkesítette a gurki érseket 1799-ben a második csúcs megmászására az Alpesekben. Mindkettő úttörőleg hatott az Alpesek világának kultuszára, mely korunk egyik jellemző sajátsága lett. Félszázaddal az első megmászás után, 1857-ben szeptember 24-én, teljes öt órán át tartózkodott a Grossglockner csúcsán egy művész, Pernhart Márk festő, hogy a kilátás pompáját körvonalakban és színekben meg- örökítve tanúlmányokat tegyen nagy tájképéhez, mely azokban is fölkeltheti a Tauern világa pompájának sejtelmét, kiknek nem engedte meg a sors, hogy ily magaslatokon járhassanak. Megemlékezve Salm érsekről és helynökéről, Hohenwartról, kik először mutatták meg az útat s járták be azt, fölmegyünk a Glocknerre és képze- letünkben a művész helyére telepedve, csodálkozó tekintetünket körűi- hordozzuk a jégárakon, sziklakúpokon, a sötét erdőkön és zöld völgyeken, a mint itt a szemlélő előtt 456 kilométernyi körben elterülnek. Nyugat felé a Monte Adamellóig és az Ortlerig, éjszak felé a bajor fensíkig terjed ki a látóhatár ; éjszaknyugatra magába zárja még a Schnee- berget s délkelet felé a Triglav (Terglou) és a krajnai Alpesek alkotják a határokat. Délre megpillanthatjuk még a tridenti havasok csúcsait, köztök a Monte baldót. A látókör vízszintes kiterjedése és a hatalmas hegytömegek egyaránt hozzájárúlnak a kilátás magasztos jellegéhez, mely ellenállhatatlan hatalommal ragadja meg a kedélyt, megöli a szűkkeblűséget s az emberi lényben az örökkévalóság és végetlenség sejtelmét kelti föl. Ez alkalommal a kilátásnak csak egy részével foglalkozhatunk s kísér- letet teszünk képet alkotni annak a hegyvidéknek szerkezetéről, mely a Glöckner keleti részén magába öleli a Möll-völgyet, s melyet egy részt a Lieser-völgy, más részt a Dráva völgye határol. A Magas Tauern. A Magas Tauern keleti részét a Glockner-, Gold- berg- és ^«^^/-csoportokra is oszthatjuk.