Seite - 6 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

6 a Goldberg-csoportnkX azonban a központi gneisz legszélesebb tömegei és legmagasabb csúcsai egyesülnek a Tauern-gerinczben. A gerincz és csúcs kissé alacsonyabbak, mint a Glockner-csoportban, de azért az utóbbiak is elérik a 3.258 méter magasságot a Hochnarr csúcsában. Ez, valamint szomszédai, a Goldzechkopf (3.052 méter) és a Goldbergspitze (3.066 méter) határhegyek Salzburg felé és a Magas Tauern ama csoportját jelzik, mely belsejében gazdag Nibelung-kincset rejt, a melynek kikutatása az éjszaki és déli oldalon egész a legújabb időkig a völgy lakók áldása volt. 2.810 méter magasságban, a jégár vidékén épen a Hochnarr déli alján még ma is áll az aranybányászoknak csak 1876 óta elhagyott kunyhója, a legmagasabban fekvő lakóház az osztrák-magyar monarchiában, mely 1563-ban épülvén, három századnál idősebb. A Goldberg-csoportot minden oldalról beborító jégárak között a leghatalmasabb, mint Wurtenkees terűi el a Herzog Ernst és a Schareck (3.131 méter) déli részén. Az örök jég vidékéről egész sereg kisebb-nagyobb bérezi völgy vezet a Möll partjaihoz, például a nagy és kis Fleiss, a nagy és kis Zirknitz völgye, a Wurten-Fragant kavicsos havasi völgye és a nagyon látogatott és lakott Mallnitz-völgy. Ez utóbbin át vezet a gyalogösvény a mallnitzi Tauernhez, mely határvonalat alkot a Goldberg- és Ankogl-csoportok között. A Tauern gerincze itt is határfal Salzburg és Karinthia között, s belőle az Ankogl 3.253 méternyire emelkedik föl. A jégárak száma és kiterjedése azonban itt már csekélyebb és a Malta-völgyet kerítő délkeleti haránt- gerinczek kimagasló csúcsa, a Nagy Hochalp csúcsa (3.355 méter) meg- haladja az Ankogl főcsúcsát; a Ha/nereck (3.061 méter) megközelíti. A Katschberg nyerge, a melyen kocsiút megy át, és a Lieser-völgy zárja be kelet felé a Pollai Alpeseket, míg a Magas Tauern az Ari-szurdoknál végződik. A Malta- és Mallnitz-völgyek között a Sau leck (3.080 méter) csoportja messze délkelet felé nyúlik s megszabja a Möll-völgy alsó részének irányát; a Mailnitz-és Fragant-völgyek között terűi el a B'óseseck-csoport (2.833 méter), s attól nyugatra emelkedik föl a Sadnig-csoport (2.740 méter) csillámpala tömege, mely előhegyeivel a Möll közép folyását délre hajlítja. Ezt a közép- ponti gneisztói és a Goldberg-csoport jégáraitól leghatározottabban a Schoberthörl különíti el. A Möll-völgy nyugati határát az Isel- és Dráva-völgyek felé a Schober- csoport a Petzeck-kel (3.275 méter) és a Kreuzeck-csoport (2.697 méter)