Seite - 8 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

8 alkotják. Az előbbi a Peischlachthörlnél csatlakozik a Glockner-gerinczhez s a Kreuzeck-csoporttól az Iselsberg nyerge választja el, mely előhegyeit a Möll torkolatáig a Drávába tolja előre. Ezek közül csak a Schober-csoportnak vannak némi jégáijai. Ez a Glockner csúcsáról nyerhető körkilátásnak egy kis, de legnagyobb- szerű része. A havasi vidékek minden borzalma, minden bubája egyesül itt. A Tauern messze elteijedő jégsivatagjairól a szem a lejtők és bérezi völgyek buja legelőjére tekint, melyeken nyáron a háziállat a fürge zergével talál- kozik, s a hol pásztorkunyhók nyújtanak oltalmat a szorgalmas embereknek. A legelőkhöz csatlakozik a gyalogfenyő vidéke, mely csakhamar átalakúl a hegyi erdő súgár derekú fenyvesévé; ez borítja nagy részt a hegység lejtőit, le egészen a völgytalaj felé. Jégárak által táplálva számos hegyi patak fut zuhogva át a sziklákon, átcsergedez a hegyi völgyeken a Möll és Lieser lapályaira, s a nap számos kis havasi tóban tükröződik vissza. A Magas Tauern határfalán nem visz át kocsival járható út s csak egy ponton, az Iselsbergen át, járnak kocsik Karinthia és Tirol között. De a lelkes havasi turista és a fáradhatatlan havasi lakó lábai fölkúsznak a sziklalejtőkön és jégmezőkön. A hol a zord természet tért enged gyalog ösvénynek, mint a mallnitzi Tauernen, a kereskedő is útat keres a Möll-völgy értékes állataival az éjszaki tanyákhoz és piaezokhoz. Az ily átjárókat különösen Tauern, továbbá Scharte, Thor vagy Thörl nevekkel látják el; ilyen mintegy tizen- kettő van. Az ily helyeken már régebben is gyakran állított föl a tartomány gondos hatósága Tauern-házakat, menedékhelyeket mindazoknak, kik akár üzleti czélból, akár mulatságból e magas helyekre kerültek. A legújabb időkben a német cs osztrák Alpes-egyesület gondoskodik az útasokról menedékházak által a Leiteralmon, az Adlersruhen, a Pasterze-jégáron, a Seebühelen (Goldberg-csoport) és a Nagy-Hochalp-csúcs közelében. A Möll-völgy. A Tauern legnagyobb jégmezejéből a Glockner alján 2.012 méter magasságban ered a Möh\ mely a hosszan elnyúló (23 órányi) völgynek nevet ad. A Pasterze-havas legelői s a Leiterkopfok lejtői között rohan le a jégár szülöttje Heiligenblut zöld rétjére. Még a jégár közelében üdvözli a Briccius-kápolnát, azt a helyet, a hol a legenda szerint e szentet megtalálták. A völgy aljáról pedig a baloldali lejtőn levő templomra tekint föl, melyben a szent Briccius sírja van, továbbá a palaczk a szent vérrel s azok a gabonaszárak, melyek a lavina havából kiemelkedve, egykor meg- jelölték azt a helyet, a hol a szent az elemek áldozata lett. A szent vér