Seite - 16 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
Bild der Seite - 16 -
Text der Seite - 16 -
16
Délkelet felé ott, hol a Döbriachi harántvölgy ebbe beolvad, széles
havasi legelőkben gazdag gerinczével a tó őrtornyaként a Mirnock
(2.104 méter) emelkedik, melynek csúcsáról elragadó kilátás nyílik az
egész tóra és az azt környező hegyeken s völgy hajtásokon át a tartomány
óriási határszirtjeiig. A magasra nyúló éjszaki lejtővel feltűnő ellentétben
s a tájkép komolyságát enyhítve áll a déli, mely, a Mirnocktól elválva,
mint alacsony, erdős és kevéssé népes hegygerincz, mely az Imbergben
és a Hochgoschbzn csak 970 és 866 méter magasságot ér el, a Lieser felé
vonúl, mely a tó völgyének vizeit rövid folyás után a Drávába vezeti.
A Millstatti tó, mely a tartományban a legmélyebb s nagyságra nézve
második, (felszíne 13.7 négyzetkilométer, hoszsza 11.56 kilométer, legnagyobb
szélessége 2.4 kilométer) két medenczére oszlik; a kisebb nyugati 110 méter-
nyi legnagyobb mélységgel a tó végétől a Millstatt-tól nyugatra fekvő
halászkunyhóig terjed, a kétszer oly hosszú keleti pedig legmélyebb helyén
(Dellach és a Jungfernsprung között) 132 méternyi. A beleömlő patakok
közül csak a Döbriachi (Rieger-) patak és az éjszakról jövök jelentékenyek ;
az utóbbiak torkolatait a tópartnak valamely emelkedett pontján álló néző
könnyen fölismerheti a földnyelveken, melyek a patakok által hordott és
a tó alján lerakott törmelékekből képződtek. A tó jövőjére nézve legvégze-
tesebb víz a Döbriachi patak, mely a Feld-, Kleinkirchheimi és Kaningi
patak egyesüléséből származva, Döbriach alatt az általa képezett és foly-
tonosan növekvő iszapsíkságon több ágra oszlik, melyeknek gyakran változó
medre a tó keleti partjának táplálékot ad, de egyúttal veszedelmet is okoz.
A tó vizének kifolyása, melyben egész szélességében az ikrázó lazaczok
fogására szánt varsa nyúlik el fölfogó szekrénynyel, rövid folyása után
Seebach gyár közelében a Lieserbe ömlik.
A Millstatti tónál a part meredek esése miatt nincs meg az a mocsaras
öv, mely a tartomány többi tavait változó szélességben körűiveszi, és ezzel
együtt hiányzik — fájdalom — a karinthiai vizek lotusvirága is, a kedves
tavi rózsa (Nymphaea) ; csakis keskeny, gyakran félbeszakított nád- és
kákaövek kerítik a zöld hullámokat, melyek mélyében sügér, csuka, harcsa
és márna mellett a tartomány legnemesebb halfaja a pompás lazacz-pisztráng
(Trutta lacustris) rejtőzik.
A tóvölgy községei, Deliache Millstatt és Seeboden, mind az éjszaki
oldalon feküsznek; legjelentékenyebb az éghajlati gyógyhely- és fürdőként
széles körben ismert Millstatt város. A régi kolostor körűi csoportosúló
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Karinthia és Krajna (Karinthia)
- Band
- 8/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.24 x 21.83 cm
- Seiten
- 278
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch