Seite - 24 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
Bild der Seite - 24 -
Text der Seite - 24 -
24
messzelátó pont ismeretes StaffberggeX (Hochstaff) függ össze, a Kreuzwirth-
nyeregig terjedő nyugati nyúlványával a tóvölgynek éjszaki részét keríti be;
a déli határt a Laka hegyhátai alkotják s távolabb délkelet felé a Tschernie-
heimi völgyből kiemelkedő Spitzegelkette (Spitzegel 2.121 méter), mely a
Hühnernockon és Kreuzberger át a grafenwegi magaslathoz csatlakozik.
A Kreuzbergen át vezet az út a Dráva-völgyből a Ferencz József magaslat
mellett a Gitsch-völgybe.
A völgyfenék közepét a tó foglalja el (magassága a tenger szine fölött
900 méter, fölszine 6.64 négyzetkilométer, hossza 11.4 kilométer); széles-
sége, folytonosan váltakozva a völgy főhelye, Techendorf mellett 108 méterre
keskenyűl úgy, hogy a két partot fahíddal lehetett összekötni. A Weissensee
is, Karinthia többi nagyobb tavaihoz hasonlóan, két mederre oszlik, a
sekélyes nyugati és a négyszer hosszabb keleti részre, mely utóbbinak leg-
nagyobb mélysége a nagy Steinwand alatt 98 méter. A beleomló patakok,
a neusachi Mühlbach kivételével, jelentéktelenek, vannak azonban a tónak
ezeken kivűl oly kútforrásai is, melyek nem láthatók, mert a tó medrében
keletkeznek. A part hoszszában sekélyes helyeken kibugyogókat Brünn
(Brunnen = kútak) név alatt ismerik s igen kedvelik, mivel itt fogják
a Weissensee legbecsesebb halait, a lazaczpisztrángot és aranyos lazaczot.
A Weissensee vize magasabb helyről tekintve a parton fehérnek látszik,
s bizonynyal innen nyerte nevét; de a hol a sekély tófenék hirtelen mélyre
sülyed, rögtön eltűnik a fehér szín s pompás óriási türkizhez hasonlító
kék szín tárúl elénk.
A déli parton egyedül álló Naggl községtől délkeletre, ott, a hol a
Spitzegel-hegyláncz óriásai emelkednek föl, fekszik a Tschernieheim-völgy.
mely a tótól a Laka (1.856 méter) által elválasztva, félkörben húzódik
a Zlan-Nock felé, mely az őskori Weissensee-völgy végpontja volt. Ma már
elnémúlt a két évtizeddel ezelőtt itt uralkodott vidám élet s komor, a
magános utazót csaknem aggodalomba ejtő csend honol az elhagyott völgy-
ben s az idők pusztításainak átengedett üveghutákban. Méltó záradéka
a gailvölgyi Alpeseknek a Dobratsch, Karinthia Rigije, melyben a hegység
még egyszer 2.167 méternyire emelkedik, hogy azután a Villachi síkságig
lapúljon le. A tartományt éjszak és dél felől körűivevő óriási falak között
középen feküdve oly körképet nyújt csúcsa a szemlélőnek, mely a természet
szépségei iránt fogékony nézőt hatalmasan s elenyészhetetlen erővel ragadja
meg, ha irigy köd, vagy a csúcsok gőzölgése nem gátolja vagy zavarja a
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Karinthia és Krajna (Karinthia)
- Band
- 8/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.24 x 21.83 cm
- Seiten
- 278
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch