Seite - 26 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

26 A Dobratsch-csal szemben s tőle a Bleibergi völgy által elkülönítve tűnik föl mint szerény, de azért az egész vidékre nézve áldásthozó szomszéd, az Erzberg a Bleiberg-gel (1.522 méter), melynek meszében találhatók a régóta híres ólom- és horgany telepek. A Dobratsch és Erzberg szénmész magaslatai közt vannak a YVeissen- és Kötsch-patak bérezi völgyei, a melyeknek vizei ellentétes irányban futnak a Drávába és a Gailba. A Kötsch-árokban levő kövületeit minden geologus jól ismeri. Ebben a völgyben, melynek fekvése okozza, hogy a nap leg- alacsonyabb járásakor több héten át láthatatlan a lakóknak, van jelenleg a tartomány legjelentékenyebb bányaipara. A szétszórva fekvő, nagyobb részt bányászok és kohászok lakóhelyéül szolgáló házak és kunyhók középpontját a Dobratsch megmászásánál kiinduló pontúi szolgáló Bleiberg egyházközség alkotja (vízválasztója 893 méter) és az ettől nyugat felé kis távolságra fekvő Kreuth falu. Az előbb említett helységben van egy emléktábla az 1879-ben február 25-én történt lavinaomlás emlékére, melynek 7 ház és 25 emberélet esett áldozatáúl. Karinthia legfontosabb völgycsatornája, a hova összefutnak csaknem minden vizei, s a melynek az egész tartomány mellékvölgyeivel együtt tulajdonképen csak egy részét teszi, a Dráva völgye, melynek nyugati, a tiroli határtól kezdve aVillachi síkságig terjedő részét fels'ó és alsó Dráva völgyére osztják. A fels'ó völgy az Ober-Drauburg mellett levő völgyszorostól 40 kilométernyi hosszú, dél felé hajló ívben húzódik addig, a hol a Dráva és Möll egyesül. A csillámpala és a trias-mész kőzethatárát követve s ez által a Magas-Tauern és a Gail-völgyi Alpeseket elválasztva, a völgy keleti ívének végén egy mindkét oldalról csak csillámpalával határolt szorosba megy át és ezen túl a már alsó Dráva-völgyéhez tartozó Lurnfeldben torkollik. Éjszak felől, mint a Möll-völgy óriási válaszfala, a Kreuzeck hegy- tömbje emelkedik, melynek szakadékokkal sokszorosan megszakgatott lejtőjét, minthogy verőfényes, zord szelektől ment fekvésű, még az erdő-öv alatt is mívelt talaj borítja, mely még 900 méternél magasabb helyen is szép tenyészetű, sőt Rottenstein vára közelében szelíd gcsztenyefa-erdő is van rajta. A déli völgy fal, melyet a Mész-Alpesek éjszaki lejtője alkot, csaknem mindenütt erdős s csak itt-ott emelkednek kopár bordás falak és csupasz sziklagúlák az erdős csúcsok felé. A völgyfenéket, mely két végétől közepe felé szétterülve Greifenburgn&l éri el legnagyobb (1.2 kilométernél több) szélességét, a Dráva medre két egyenlőtlen síkra osztja, melyek közül a