Seite - 51 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

arinthiának ókori történetét voltaképen meg sem lehet írni. Azon vidék, melyet ma ezen névvel jelölünk, ekkor még földrajzi és történelmi egyediséggel nem bírt, és mint Noricumnak része, ennek sorsában osztozkodott. Miként Róma jóformán harcz és vérontás nélkül jutott Noricum birtokába, melynek lakosaival előbb évtizedeken át szövetkezett és velők árúczikkeit békésen cserélte ki: azonkép élvezhette a hosszú béke áldásait ez a tartomány a császárok alatt is, még jobban, mint a birodalom többi tartományai. Karinthia az ó-korban nem volt nagy események színhelye. A mai Karinthiában Noreiánál (ma Neumarkt, Stiria felső részén) a cimbe- rekkel vívott csata, melyben a római hadsereg Gnaeus Papirius Carbo consul alatt Kr. e. 113-ban leveretett, évszázakra az utolsó fegyverzörej volt, mely nyugtalaníthatta. Ekként zavartalanúl űzhette bányászatát, mezei gazdálko- dását és termékei értékesítését, s a római uralom alatt kétségtelenül anyagi jólétben is élt, a magasabb szellemi fejlődés terén azonban olyan tevékeny- séget, minőt a római világ más vidékei, példáúl Spanyolország, Aquitania, sőt még a narbonensi Gallia vagy Afrika is, épen nem mutat. Ez az oka, miért emlékeznek az ó-kori írók oly gyéren e csöndesen éldegélő tarto- mányról. Ha a történetírás csakis írott hagyományokon alapúihatna : akkor 7* Karinthia őstörténete. Római leletek Gurinából.