Seite - 62 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
Bild der Seite - 62 -
Text der Seite - 62 -
62
Ezt keresztény hitre való térítésökkel igyekeztek könnyíteni. A nép nagy
része azonban ellene volt a megkeresztelésnek s a bajor uralomnak. Tasziló
herczeg ennek folytán 769-ben Karantánia határán Innichen zárdát azon
határozott rendeltetéssel alapította, hogy „a szlávok hitetlen fajzatát az
igazság ösvényére vezesse44. Csapatait szintén harczra indította a teljes
szabadságra törekvő nép ellen, mely a döntő csatában megveretett (772).
Erre a térítés műve, a Salzburgból küldött térítők buzgó fáradozásai követ-
keztében gyorsabb haladást tett.
Mikor Nagy Károly megtörte a bajor herczegség tényleges független-
ségét (788), ezzel együtt a karantánok is frank felsőbbség alá jutottak.
Ez lassankint kiszorította a szláv fejedelmeket, kiknek helyére frank grófok
léptek. A frank uralom szilárd támaszának bizonyult csakhamar az országnak
kitartóan folytatott megtérítése s német gyarmatosokkal való betelepítése.
Csak a Dráva déli tájékain tartotta fenn magát a szlávság a maga sajátos-
ságában és többségében.
A mint a Bajorországhoz csatolt tartomány a keletfrank (német)
birodalom része lett, nagy veszedelem támadt reá a pusztító magyarokban.
Arnulf császár halála után a magyarok betörtek Karinthiába. Sikerűit ugyan
megverni őket (901) s e győzelemhez fűződik a monda szerint St.-Veit
város keletkezése, de pár esztendővel később a magyarok megsemmisítették
a Karoling keleti őrgrófságot, az egész Ostmarkot. A folyton előnyomuló
ellenséggel vívott küzdelmekben bajor lobogó alatt a karantánok is jelen-
tékeny részt vettek, így különösen I. Ottó alatt, ki a Lech mezején aratott
diadalával Németországot a magyarok további betöréseitől megmentette
(955). Ekkor német gyarmatosok nyomultak még továbbra keletnek s
nemcsak a földmívelés s az avval összefüggő foglalkozások vettek immár
magasabb fejlődést, hanem a bányászatot is buzgón űzték, főleg a hütten-
bergi érczhegyen.
Karantánia, mely a mai Karinthián kivűl a keleti Puster-völgyet és
Stiriát, tágasabb értelemben Krajnát is magába foglalta, 976-ban bontatott
ki Bajorországhoz fűződő kötelékéből. Mikor II. Henrik (a veszekedő) bajor
herczeg II. Ottó császár ellen föllázadt, a császár ideiglenesen megfosztotta
a herczegségtől, ez utóbbit pedig azzal gyöngítette, hogy az Ostmarkot és
Karantániát állandóan elszakította tőle. Karantániát külön herczegségeűl
I. Henrik (az ifjabb), Berthold egykori bajor herczeg fia kapta a veronai
őrgrófsággal (a Póig és a Mincióig) és Isztria grófsággal egyetemben. Ezzel
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Karinthia és Krajna (Karinthia)
- Band
- 8/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.24 x 21.83 cm
- Seiten
- 278
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch