Seite - 62 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

62 Ezt keresztény hitre való térítésökkel igyekeztek könnyíteni. A nép nagy része azonban ellene volt a megkeresztelésnek s a bajor uralomnak. Tasziló herczeg ennek folytán 769-ben Karantánia határán Innichen zárdát azon határozott rendeltetéssel alapította, hogy „a szlávok hitetlen fajzatát az igazság ösvényére vezesse44. Csapatait szintén harczra indította a teljes szabadságra törekvő nép ellen, mely a döntő csatában megveretett (772). Erre a térítés műve, a Salzburgból küldött térítők buzgó fáradozásai követ- keztében gyorsabb haladást tett. Mikor Nagy Károly megtörte a bajor herczegség tényleges független- ségét (788), ezzel együtt a karantánok is frank felsőbbség alá jutottak. Ez lassankint kiszorította a szláv fejedelmeket, kiknek helyére frank grófok léptek. A frank uralom szilárd támaszának bizonyult csakhamar az országnak kitartóan folytatott megtérítése s német gyarmatosokkal való betelepítése. Csak a Dráva déli tájékain tartotta fenn magát a szlávság a maga sajátos- ságában és többségében. A mint a Bajorországhoz csatolt tartomány a keletfrank (német) birodalom része lett, nagy veszedelem támadt reá a pusztító magyarokban. Arnulf császár halála után a magyarok betörtek Karinthiába. Sikerűit ugyan megverni őket (901) s e győzelemhez fűződik a monda szerint St.-Veit város keletkezése, de pár esztendővel később a magyarok megsemmisítették a Karoling keleti őrgrófságot, az egész Ostmarkot. A folyton előnyomuló ellenséggel vívott küzdelmekben bajor lobogó alatt a karantánok is jelen- tékeny részt vettek, így különösen I. Ottó alatt, ki a Lech mezején aratott diadalával Németországot a magyarok további betöréseitől megmentette (955). Ekkor német gyarmatosok nyomultak még továbbra keletnek s nemcsak a földmívelés s az avval összefüggő foglalkozások vettek immár magasabb fejlődést, hanem a bányászatot is buzgón űzték, főleg a hütten- bergi érczhegyen. Karantánia, mely a mai Karinthián kivűl a keleti Puster-völgyet és Stiriát, tágasabb értelemben Krajnát is magába foglalta, 976-ban bontatott ki Bajorországhoz fűződő kötelékéből. Mikor II. Henrik (a veszekedő) bajor herczeg II. Ottó császár ellen föllázadt, a császár ideiglenesen megfosztotta a herczegségtől, ez utóbbit pedig azzal gyöngítette, hogy az Ostmarkot és Karantániát állandóan elszakította tőle. Karantániát külön herczegségeűl I. Henrik (az ifjabb), Berthold egykori bajor herczeg fia kapta a veronai őrgrófsággal (a Póig és a Mincióig) és Isztria grófsággal egyetemben. Ezzel