Seite - 64 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

64 a Sponheim-Lavant és az Ottenburg grófokat. A hazai nemes urak közt a Heunburgok, Zeltschachok, Dietrichsteinok s mások említtetnek. A zárt helyeken, hol kézművesek telepedtek meg, élénk iparos tevékenység kezdő- dött s a kereskedés is lendületnek indult. Különösen a salzburgi birtokon, Friesachban történt ez, mely az Olaszországba vezető út menti fekvésének sok hasznát látta, 1015-ben vásár-, vám- és pénzverő jogot nyert s már 1072-ben városi ranggal bírt; továbbá a bambergi püspök birtokában Villachban, hol több országút szelte át egymást s élénk forgalom fejlődött Német- és Olaszországok közt, különösen mikor ez a hely 1060-ban vásár- jogot szerzett. A mezőgazdaság is fokozódott úgy terjedelem, valamint jövedelmezőség tekintetében. Az egyházi alapítványok közé, melyek a XI. század jámbor szellemének köszönték keletkezésöket s legtöbbször dús ellátásukat, tartoznak : a benczés apáczák zárdája St.-Georgenben a Lang-tónál, melyet (1000 körűi) Wich- burg grófné, Otwin lurn- és puster-völgyi gróf neje alapított; Ossiach benczés monostor, Poppo aquilejai patriarcha szüleinek alkotása (1026 táján) s a mondában a vad Boleslo lengyel király utolsó menedékhelyeképen magasz- talt apáczaklastrom a kanonokzárdával együtt Gurkban a Mária-templomnál. Ez utóbbiakat a legendában sokat dicsőített Hema (Hemma), Vilmos friesachi gróf neje alapította (1042) s gazdag javaikat utóbb Gellért salzburgi érsek az általa 1071 márczius 6-án alapított gurki püspökség ellátására fordította. Végűi az egyházi alapítványok közé tartozik a benczések rendháza St.-Paul- ban, a Lavant-völgyben, melynek első lakóit Sponheim Engelbert gróf Hirschauból Schwabenből hívta meg (1091). Ez időben alakultak a kanonok- zárda Eberndorfban, meg a millstatti (1088 előtt) és arnoldsteini (1107) benczés klastromok. E monostorok kezdeményezésére nemcsak messze terü- letek vétettek mívelés alá, hanem barátok és apáczák az ifjúság nevelésének szentelték magukat a zárdaiskolákban. Midőn az Eppenstein-család III. Henrik herczeggel kihalt (1122), Karinthia a Sponheimok nemzetségéből származó Henrik lavanti grófra szállt s azé maradt a család magvaszakadtáig. A Sponheimok korszakának legfényesebb ideje Bernát herczeg uralkodása (1202—1256). Okos, művelt ember volt; hosszú utazásai közben megismerkedett az idegen államok és népek állapotaival s egyaránt elsajátította az udvari szokásokat, valamint a diplomáczia fogásait. Ennyi kiváló tulajdona mellett Bernátnak gyakran volt alkalma a német birodalom kül- és belpolitikájára s különösen a pápaság-