Seite - 66 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

66 álló berezegi házat, a magyar uralommal elégedetlen stíriaiakkal érintke- zésbe lépett s velők és a karinthiaiakkal Kroissenbrunnál megverte a magyar királyt (1260). Stiria megszerzése volt Ottokár részére e győzelem gyümöl- cse ; ez időtől fogva a pápa jóindulata s nagybátyja, Ulászló, az új salzburgi érsek támogatása mellett teljes kitartással dolgozott azon benne régóta föl- merült eszme valósításán, hogy Karinthiát is megszerezze. Ulrik herczegnek nem volt gyermeke s magánvagyonának legközelebbi örököse testvére, Fülöp, volt, a ki a herczegségre is számot tartott. Mindazonáltal a cseh király kivitte, hogy Ulrik őt, nem pedig testvérét nevezte ki országai s más jószágai örö- kösévé (l 268 deczember 4). E veszteségért való kárpót- lásúl viszont Ottokár kiesz- közlé, hogy Fülöp választa- tott aquilejai patriarkhává. 1269 október 27-én húnyt el az utolsó Sponheim-házi herczeg s a cseh király immár a nélkül, hogy a birodalom vagy Fülöp jo- gait számba venné, Karin- thia és a Krajnában levő Sponheim-birtokok örökö- sének tekintette magát. A Sponheim-család nemcsak a herczegi méltóság örökösségét szerezte volt meg, hanem önálló uralkodó hatalomra is szert tett. Ellenben ez időben az ország határai az őrgrófságok elválásával már körülbelül a maiakra korlátoltattak. Városa a Sponheim-korszak végén Karinthiának majdnem annyija volt, mint manapság. Fővárosnak St.-Veitot tekintették, mely mellett azonban későbbi versenytársa, Klagenfurt már némi jelentőségre vergődött. A Klagenfurt főterén látható „sárkánykígyó44 a jelenkort is arra a mondára emlékezteti, mely a tartomány mostani fővárosának alapításához fűződik. A herczegi vadászkastély körűi mezőváros alakúit, melynek már II. Ulrik alatt (1181—1202) volt vámhelye, s mely Bernát herczegtől városi rangra emeltetvén, kőfallal és kapukkal látta el magát. A vidéken Sponheim-házi herczegi pecsét: Bernát (1209) pecsétje.