Seite - 67 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

67 viszont a többségében jobbágy népesség földmívelést és állattenyésztést űzött, mely foglalkozások mellett immár a bányászat szintén szélesebb kiterjedést nyert, mert a régi vasbányákon kivűl némely ezüst- és ónbánya is műveltetett. A szellemi élet is örvendetes haladást mutat a Sponheimok idején. A zárdaiskolák mellett a városokban, mezővárosokban és más nagyobb helységekben külön tanintézetek keletkeztek világi tanítókkal ; sót Gurknak és St.-Paulnak felsőbb iskoláik voltak. A szellemi lendület élénk tanúbizonysága továbbá az akkor emelt s részben máig fönmaradt és csodált épületek némelyike. A főleg a keresztes háborúk által ápolt Sponheim-házi herczegi pecsétek: III. Ulrik (1248) és Választott Fülöp (1273) pecsétje. vallásos szellem a prépostságok, társas káptalanok és klastromok egész sorának alapításában nyilvánúlt, melyekkel rendszerint szegény betegek fölvételére szolgáló kórházak voltak összekapcsolva. Ilyet az Ortenburg grófok is alapítottak (1191) s tőle nyerte a szomszéd helység, a mai Spittal mezőváros nevét. Villachban 1229 óta volt kórház szegények és zarándokok befogadására. Az új kolostorok közt a cziszterczitáké Victring- ben a legjelentékenyebb; a Sponheimok családjából való gazdag Bernát gróf alapította s első szerzeteseit Villars-klastromból Lothringiából hívta trixeni be (1142). 1228-ban II. Eberhard salzburgi érsek a Lavanti püspök- séget alapította St.-Andra székhelylyel. 9*