Seite - 79 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

79 erdemet; Storchcnau Zsigmond (Hollenburgból, meghalt 1797) „a vallás bölcselete44 czímű munkát írt, báró Wulfen Ferencz (meghalt 1805) híres botanikus volt, ki a róla nevezett Wulfenia Carinthiaca-t fölfedezte s a Flora Norica czímű munkát írta. Az ellenreformáczióra következő idők világi írói közt gróf Khevenhüller Ferencz Kristóf (született 1588-ban Klagenfurtban, meghalt 1650) foglalja el az első rangot; ő a szerzője a kilencz kötetre terjedő Ferdinánd Annales-einek, melyek a protestáns, svéd és franczia párttal szemben a habsburgi és katholikus érdekeket képviselték a harmincz éves háború előtt és alatt. A jezsuiták szakadatlan és buzgó tevékenysége daczára, minthogy idő közben a kivándorlás határideje itt is, amott is meghosszabbíttatott, még mindig akadtak protestánsok Klagenfurtban. Csak 1627-ben tűzte ki nekik II. Ferdinánd utolsó határnapúi azon év karácsonyát ; ugyanekkor az ellen- reformáczió a rendekre is kiterjesztetett. Ferdinánd már előbb megtagadta jóváhagyását az evangélikusoknak a rendek közé való fölvételétől. A rendek egyik fele 161 l-ben már katholikus volt, s 1628-ban a protestáns nemesség azt a parancsot kapta, hogy vagy katholikussá legyen, vagy vándoroljon ki. Számos nemes úr a kivándorlást választotta. Távozásukkal a protestantismus elvesztette utolsó támaszát Karinthiában, az ország pedig szellemi és anyagi erőben tetemesen megfogyatkozott. A rendi hatalom sorsa Belső-Ausztriában is meg volt már pecsételve Ferdinándnak fehérhegyi győzelme óta, s az országgyűlések ezután csak azért ültek össze, hogy az uralkodó részéről követelt adókat megszavazzák. A harmincz éves háború nyomorúságait Karinthia is érezte. A súlyos hadiadók elszegényítették, a sok véradó elnépteleníté az országot. Altalános inség támadt, sok ember éhen veszett, tolvajok és zsiványok garázdálkodtak a jártabb országútakon is. Élénk örömöt keltett tehát 1648-ban az a hír, hogy a nagy háború véget ért. A béke akkor kezdődő korszaka lassan-lassan behegeszté a háború ütötte sebeket. Új veszélylyel jártak az I. Lipót alatti török háborúk. Mikor az ozmán sereg 1683-ban Bécs felé közeledett, a karinthiai hadak a stiriai határ védelmére indúltak, magában az országban pedig minden elővigyázati intézkedés megtétetett és Pöckstein vezetése alatt egy csapat bányász ment a fenyegetett császári városba, hol az akna- ásásnál kitűnő szolgálatokat tett. VI. Károly uralkodásának első éveiben a pestis pusztította (1715— 1716) Karinthia keleti részeit s hétezernél több embert vitt sírba. A császár