Seite - 85 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

85 helyőrségekkel, mikor megérkezett a schönbrunni béke megkötésének híre. Ama területekhez, melyeket Ausztria e békében elvesztett, tartozott Felső- Karinthia is; ez, mint az illír* tartományok része, franczia felsőbbség alá került, míg Alsó-Karinthia a gráczi gubernium egyik kerületévé lett. Négy esztendeig tartott a gyűlölt idegen uralom ; akkor azután Karinthiának is ütött a szabadulás órája, midőn Ausztria Porosz- és Orosz- országhoz csatlakozva a nagy szabadító háborút megkezdte. Már 1813 nyarán megkezdte Hiller táborszernagy karinthiai területen a támadást Beauharnais Jenő csapatai ellen, melyek az illir tartományok védelmére voltak rendelve. Több apró ütközet után szeptember 19-én az osztrákok döntő sikert arattak. Vécsey tábornok Hollenburgból a Rosen-völgybe nyomult s a franczia hadosztályt a Vertazhán át Krajnába való fáradságos menekülésre kényszerítette ; Frimont Roseggből űzte el az ellenséget, mely Villachot is odahagyta s már csupán Arnoldstein és Pontafel közt tarthatta magát. Hiller csakhamar itt is több felől szorongatni kezdte, s mivel idő- közben az osztrákok Laibachot megszállották, a francziák Tarvisból is elvonultak s október 11-én kitakarodtak Karinthiából. Pár nappal később a szövetségesek Lipcsénél nagy diadalt arattak, mely eldöntötte a franczia császár sorsát, lllyriával Felső-Karinthia is visszaszállott a sok megpróbál- tatást szenvedett Ferencz császár-királyra. A laibachi gubernium alá rendel- tetett s mindabból, mit a francziák az országnak alkottak, csak kevés hagyatott érvényben. De csupán 1825-ben egyesítették újra Karinthia két részét, mikor is Alsó-Karinthia szintén a laibachi kormány alá rendeltetett. A béke hosszú korszaka, mely a napoleoni háborúkat követte, lassankint orvosolta a bajokat, melyeket a hadak viharja s az idegen uralom okoztak a tartománynak. Az 1848-iki zivataros esztendő is elmúlt a nélkül, hogy Karinthiában élénkebb mozgalmat keltett volna, ámbár a lakosság egy részében itt is nagy volt az izgatottság. 1846-ban alakúit a karinthiai történeti társúlat a honi történelem tanúlmányozása czéljából; lelke Ankers- hofen Gottlieb báró volt. Két évvel később alapították a természetrajzi múzeumot, mely a tartomány természeti állapotainak kifürkészésén fáradozik. Mindkét egyesület az 1884-ben megnyitott palotában, a Rudolfinumban van elhelyezve. De a patriarchalis állapotok lankasztó hatása alól való kiemelkedés, az általános lendület kora csak I. Ferencz József császár és király áldásos uralkodásával kezdődött, ki nagylelkűsége, kegyelme és szere- tete számos jelével tűntette ki a tartományt, s kinek személyes megjelenése