Seite - 101 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
Bild der Seite - 101 -
Text der Seite - 101 -
101
A Glan-, Lieser-, Gurk- és Dráva-völgy lakói, valamint a krapfeldiek
ruházatának nincsen semmi különösebb jellemzetessége. A Rosen-völgyiek
öltözete a krajnaiakéhoz hasonlít, ép így a seelandiaké is. A férfiak hosszú
szárú krajnai csizmát, az asszonyok fehér fejkendőt s rojtos selyem nyak-
kendőt viselnek.
A vadászok és havasi gazdák, favágó-legények és szénégetők, gyökér-
szedők és vinczellérek többnyire egészen abaposztóban járnak ; a vadászok
kalapjukhoz tűzött fajdkakastollal, vagy zergeszakállal különböztetik meg
magukat.
Hogy a karinthiai egyébként még elég szívósan ragaszkodik nemze-
dékről nemzedékre szálló hagyományaihoz, azt legjobban bizonyítják híven
megőrzött szokásai, a melyek legnagyobb részt az évi ünnepkör egyes
szakaihoz alkalmazkodnak. Ez ünnepkör a legtitokzatosabb és legszentebb
idővel, a karácsonyi napokkal kezdődik. Karácsony estéje s a rá következő
nagy nap a tulajdonképeni ünnep; de azért nevezetes és szentnek tartott idő
a karácsony bőjtjétől egész vízkeresztig terjedő két hét is, a melyek alatt
a gazda, mielőtt nyugovóra tér, sorra nézi háznépét, szentelt vízzel hinti
meg az istállóban levő barmait, míg felesége körűijárja s parázson égő
illatos füvekkel füstöli ki az egész házat. A szolgalegények és nőcselédek
az estharangszó alatt sorsot vetnek („leaseln"), vagyis ólomöntés, czipő-
vagy koszorúvetés, kalapnézés meg sövénykaróhordozás által igyekeznek
megtudni jövendő sorsukat. Tamás napján (deczember 2l), úgy tartja a
néphit, a leányzó, ha előtte való nap megfürdött s este bal lábbal lép az
ágyba, álmában meglátja jövendőbelijét. A karácsonyi napokra a háznak
egészen tisztának és rendben kell lennie, a miért az ünnep előtt teljes erővel
folyik a tisztogatás, takarítás munkája. A Lavant-völgy hegyi lakóinál a
konyhai és fejő-edényeket az étkező asztal alá teszik s lánczczal veszik
körűi, hogy a kővetkező évi aratás bőséges legyen s a háziasszonynak jól
szolgáljon szerencséje a gazdaságban. Az ajtókra három keresztet vagy
boszorkánykelepczét rajzolnak. Tamás-naptól karácsonyig szigorú böjtöt
tartanak. A szent estén égő gyertyákkal megrakott karácsonyfát állítanak,
a mely alatt a betlehemi jelenet ábrázolata látható.
Az éjféli mise alatt a néphit szerint az állatok beszélnek. Ugyanez
időt használja föl a vadorzó golyóinak öntésére, a kincsásó „kutatóvessző"
metszésére; a temetőn pedig ez órában végig suhannak mindazok árnyai,
a kik a jövő esztendő folyamán az illető plébániában el fognak halni.
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Karinthia és Krajna (Karinthia)
- Band
- 8/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.24 x 21.83 cm
- Seiten
- 278
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch