Seite - 104 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
Bild der Seite - 104 -
Text der Seite - 104 -
104
E furcsa szokás eredetéről azt beszéli a monda, hogy egy zsidóleány
amaz üldözés idején szeretőjét, egy keresztény mészároslegényt, a zsidóknak
a keresztények ellen tervezett támadásáról azzal értesítette, hogy egy kolbászt
akasztott a Mária-szoborra, a mire aztán a keresztények megelőzvén a zsidó-
kat, megrohanták és a városból kikergették őket.
Gyertyaszentelő napján a szlovén területbe ékelt német Eisenkappelben
felnőttek és gyermekek vegyest kemény papírból készített különféle alakú,
tarkára festett s belül gyertyácskákkal megvilágított templommintákat hor-
doznak, a mezővároskából a folyó mentén fölfelé haladva egész Hagencgg
kastélyáig, a hol azután a hídról a Vellach folyóba dobják e karton-ábrákat.
Az úszó kápolnácskákat a parton körmenetszerű rendben vonúlva kisérik
készítőik, kik előtt egy öreg ember halad, a Simeon „Nunc dimittis servum
tuumu kezdetű hálaadásának előéneklése mellett. A kar a „Gloria patris"
dicsőítő verssel felel. E szokás, a mint mondják, ama nagy árvízveszély
emlékét örökíti meg, a mely két-háromszáz évvel ez előtt Kappel városát
fenyegette, s a melyet akkor egy ilyen deszkából és papirosból készített kis
kápolnának a Vellach folyóra kitétele által hárított el a lakosság.
Szent-Ágota napján (február 5.), vagy a rá következő vasárnapon
Grafenstein, Diex, Globasnitz, Völkermarkt, St.-Veit, Möchling, Sager,
Skarbin, Galizien, Ebcrndorf, St.-Canzian, St.-Filippen, stb. helységek és
azok vidékének lakói, s gyakran mintegy 500—600 koldus Karinthia
legkülönbözőbb tájairól egybeözönlik, a steini gyönyörű fekvésű és elragadó
kilátás fölött uralgó templomba. Itt e napon az ide temetkezett Hildegard
grófnőnek, Alboin őrgróf 1027 február 5-én, majdnem százéves korában
elhalt s utóbb szentté avatott nejének végrendelkezése értelmében, az ünne-
pies isteni tisztelet után a szegényeket megvendégelik és alamizsnát osztanak
ki köztük. Ez alamizsnának hagyomány-szentesítette jelképi része a steini
paplakban ez alkalomra sütött szentelt czipókból áll, a melyeket a templom
plébánosa és az egyházfelügyelők osztanak ki.
Ezeket áz Ágota-kalácsokat („ Agathenstrüzl") rozslisztből sütik és
körülbelül akkorák, mint egy szerecsendió. A plébános és kíséretében az
említett presbyterek, meg a karénekesek a templom ajtaja elé kilépve, sűrűn
szórják a nagy számban egybegyűlt nép közé, a mely csodás hatást tulajdonít
e süteménynek s mohón kapkod utána, sőt ha kell, meg is verekszik érte.
Az Ágota-kalács, azt tartja a néphit, megóvja vagy gyógyítja a marhát
minden betegségtől, megvéd bűbájosság, villámcsapás és szakadékokba való
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Karinthia és Krajna (Karinthia)
- Band
- 8/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.24 x 21.83 cm
- Seiten
- 278
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch