Seite - 106 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

106 neveznek, minden falu korcsmájában vígan szól a zene, ha más nem, leg- alább a szájharmonika hangja, s tánezra perdűl a fiatalság. Farsang keddjén vagy bolond-kedden („Fastnacht, der damische vagy Narrendienstagtt) az egész falu legénysége fenyűkorommal, vagy téglavörös festékkel mázolja be a képét s részt vesz a farsangfutásban vagy farsangűzésben. A szlovén videkeken ugyané napon a tuskóvontatás („Blockziagn44) szokása járja; a mely nem igen lehet inyökre a férjhez menni vágyó, de pártában maradt, vagy a kérőkben nagyon válogatós leányoknak. A tuskóvontatás akkép történik, hogy több, leányruhába bújtatott iljú egy fatörzset, vagy a mi még szokásosabb, egy disznóvályút s abban egy vénasszonynak öltözött legényt vonszol az illető leány háza elé, a hol gúnydalokat és csipkedő mondókákat hallatnak. Természetes, hogy a legokosabb, a mit a leányzó ilyenkor tehet, ha jól elrejtőzik, mert jaj neki, ha megpillantják! Ekkor ered csak meg a csúfolkodás és boszantás zápora. A Gail-völgyben a leírt kíméletlen mulatság helyett a „Schimmelreiten46 szokását gyakorolják. Minden háznál, a mely előtt az álarezos menet elhalad, megpatkolják a szokás nevét adó „szürkét44 s ezért borravalót szednek. Ha a Gail-völgyben valamely falu leányai közül egy sem kerül az egész éven át főkötő alá, a falu minden eladó leányának büntetés terhe alatt — ez abban áll, hogy kizárják őket a tánczból — kötélen fogva kell húznia egy súlyos fatuskót, mi közben a legények ostorpattogtatva kisérik. A gail-völgyi Dellachban e tuskón egy szalmabáb ül, a melyet végűi kútba dobnak. A tuskót pedig elárverezik s az árát eliszszák. Mauthenben álarezos legények egy kalapácsot és harapófogót vivő kovácscsal járják be az útezákat, s a kovács mindenkinek lerántja a czípője talpát, a ki nem ád neki borravalót. A Miss-völgy szlovénjeinél, Schwarzen- bach, Jaboria, Topla, Koprein, stb. falvakban, farsang keddjén a gazda egész háznépét, gyermekeit és cselédeit is beleértve, magával viszi a korcsmába, a hol e napon minden asszonyt, ha még oly öreg és roskatag is, megtán- czoltatnak; mert azt tartják, hogy e bolond-keddi („damischer Irti44) táncztól bőven terem azon évben a sárgarépa. Mentül szélesebb kört kanyarítanak forgás közben a repülő szoknyák, annál nagyobb lesz a répa karéja. Zöld- csütörtökön („Antlos Pfingsti44) Alsó-Karinthiában virág-vásárt tartanak, s az asztalra már idei („heuerselig") zöldség kerül. A templomban ünnepelt úgy nevezett zörgő-vecsernye („Pumpermette44) végét türelmetlenül várják künn a templomajtó előtt kereplőkkel álló fiúk, hogy az utolsó zsoltár-vers